Nagy bajban van a gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló épülete

Az Agerpress hírügynökség szerint Cioroianu szerdán a Batthyány Ignác csillagászati munkásságát bemutató gyulafehérvári kiállítás megnyitóján vett részt, és megnézte a püspök által létesített Batthyáneum könyvtár legfelsőbb szintjén berendezett, leromlott állapotban levő csillagvizsgálót. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik.

Cioroianu úgy vélte: a csillagvizsgáló az épület leginkább veszélyeztetett része, ezért erre kell a legnagyobb hangsúlyt fordítani az épület felújításánál. Azt is megemlítette, hogy folytonosságra lenne szükség a Nemzeti Könyvtár élén ahhoz, hogy a felújítás megtörténhessen. Megemlítette: az elmúlt hét évben ő az intézmény nyolcadik ideiglenes igazgatója.

A Batthyáneum csillagvizsgálója a kolozsvári és a nagyszebeni után a harmadik ilyen létesítmény volt Erdélyben. Batthyány Ignác püspök Londonból és Bécsből szerezte be a berendezését. A püspök az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend templomában és kolostorában rendezte be a könyvtárat, a csillagvizsgálót és az egyházi nyomdát. A csillagvizsgáló 1794-ben létesült, első évkönyvét 1798-ban adta ki. A torony, amelyben berendezték, a legfontosabb távcsővel együtt 1849-ben elpusztult.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A csillagvizsgálót is magában foglaló könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a NATO-ba és EU-ba történő felvételét kérő román állam 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte, de az állam intézményei nem hajtották végre a restitúciót. A késlekedés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot.

A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében hozott elutasító döntést az egyház visszaszolgáltatási kérelméről. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott első fokú elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon. A legfelsőbb bíróság ez év május 26-án jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást.
 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából