Egy egész kiállítást szentelnek van Gogh korai remekművének
2021. október 11. 16:12 MTI
Öten ülnek egy kis konyhában a vacsoraasztal körül. Az arcok durvák, torzak, a kezek göcsörtösek. Minden sötét és komor. A burgonyaevők Vincent van Gogh (1853–1890) holland festőművész egyik első mesterműve. Első alkalommal szentel kiállítást az amszterdami Van Gogh Múzeum kizárólag ennek a korai alkotásnak.
Korábban
A tárlaton péntektől mintegy ötven festmény, vázlat, rajz és levél lesz látható, melyek a kép történetét mesélik el. „Az ambíció és a kitartás történetét” – ahogy Emily Gordenker, a múzeum igazgatója fogalmazott.
Mint megjegyezte, a festményt sosem adták el, és a művész életében ki sem állították. Ma azonban világhírű, kulcsfontosságúnak tartják annak a festőnek a fejlődése szempontjából, akit a napraforgók és a fényben fürdő délfrancia tájak ábrázolása tett ismertté.
Van Gogh 1885-ben, egy viharos időszakában festette A burgonyaevőket, ekkoriban szüleivel élt Hollandia délkeleti részén, Nuenenben. A műhöz számos tanulmányt és vázlatot készített. „Ez az egyik legátgondoltabb képe” – mondta Bregje Gerritse, a múzeum szakértője.
A festő maga mestervizsgájaként tartotta számon a művet, a szakértő szerint ezzel akart áttörést elérni. Ez azonban nem sikerült, a festmény heves kritikákat váltott ki, mindenekelőtt a komor színek és a torz emberábrázolás miatt.
Van Gogh egy parasztcsalád öt tagját festette meg, akik olajlámpa fényénél ülnek és vacsoráznak. A durva faasztal közepén egy tálban gőzölög a burgonya. Egy nő kávét tölt. A képbe a kiállításon bele is képzelhetik magukat a látogatók, a múzeumban ugyanis elkészítették a jelenet életnagyságú, bejárható modelljét.
Van Gogh a paraszti élet rideg valóságát akarta bemutatni, csodálója volt ennek az életnek. Szándékosan festett az embereknek durva arcot, munkától megcsontosodott kezeket.
„A maguk nyersességében akarta megmutatni a parasztokat. A színek sötétek, mint a föld, az arcok színe olyan, mint a jól megpörkölődött burgonya, természetesen hámozatlanul” – magyarázta Gerritse.
A párizsi művészeti piacon a mű nem hozta el a vágyott áttörést. Vincent van Gogh bátyja, a műkereskedő Theo nem találta jónak a képet, barátja, Anthon van Rappard festő is durvának, csúfnak és ormótlannak ítélte.
Van Gogh mindezek ellenére egész életében egyik legjobb, minden bizonnyal egyik legfontosabb munkájának tartotta. „Az üzenet fontosabb, mint a pontos anatómia és a technikai tökéletesség. A művészetnek nem szépnek, hanem őszintének kell lennie. Azt akarom festeni, amit érzek, és azt akarom érezni, amit festek” – írta.
Élete végén arra is gondolt, hogy megfesti A burgonyaevők egy új változatát. Bukta Imre a Van Gogh-kép alapján készített egy fotót egy magyar családról, a képet 2012-ben is kiállították a Műcsarnokban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
