A műkritikusokat is átverte az ecsetet ragadó csimpánz
2021. február 21. 08:26 Múlt-kor
Hallottak már Pierre Brassau-ról, a neves festőről? Ha esetleg nem, ne rohanjanak azonnal a legközelebbi könyvesboltba művészettörténeti szakkönyveket vásárolni, Pierre Brassau ugyanis nem létezett. A történelem egyik legfrappánsabb átverése egy svéd újságíróhoz köthető.
Korábban
Brassau műveit először egy 1964. februári göteborgi avantgárd kiállításon mutatták be. Az addig teljességgel ismeretlen alkotó neves angol, dán, osztrák, olasz és svéd művészekkel együtt állított ki.
Brassau különleges, formabontó munkái hatalmas érdeklődést váltottak ki, kritikusok és műgyűjtők hosszú perceken át álltak egy-egy Brassau-kép előtt, miközben igyekeztek kitalálni, mi lehetett a művész szándéka.
Rolf Anderberg a Morning Postenben írt cikkében például kifejtette, hogy az érdeklődők számos „súlyos” munkát láthattak a göteborgi kiállításon, az ismeretlen művészről pedig azt írta: „Brassau erőteljes mozdulatokkal fest. (...) Ecsetje dühös igényességgel gyűrűzve hasít a vásznon. Pierre olyan művész, aki egy balett-táncos finomságával alkot.”
Mindössze egyetlen kritikus értékelte negatívan Brassau munkáit, mondván: „Ilyet csak egy majom lett volna képes alkotni”. A bíráló ekkor még nem sejtette, mennyire fején találta a szöget.
A „francia művész” ugyanis valójában a svédországi Borås állatkertjének négyéves nyugat-afrikai csimpánza volt, akit gondozói Peter néven szólítottak.
A hírlapíró Åke „Dacke” Axelsson volt az, aki úgy gondolta, hogy Peter segítségével bebizonyítja: a kritikusok gyakran egyszerű szélhámosok, akik nem tudják megkülönböztetni az absztrakt művészek munkáit egy majom véletlenszerű ecsetvonásaitól.
Axelsson rávette a csimpánz gondozóját, hogy adjon ecsetet, festéket és egy vásznat Peternek. A majom eleinte jelentős festékmennyiséggel korgó gyomra moraját csillapította, egy idő után azonban elkezdett „alkotni”.
Axelsson és az állatgondozó pedig hamarosan rájöttek, miként csalhatják elő Peter kreatív énjét: ehhez mindössze hatalmas adag, a vászontól nem messze elhelyezett banánra volt szükség. Minden egyes elfogyasztott banán új szintre emelte a csimpánz művészetét.
Miután Peter már számos művel elkészült, Axelsson kiválasztott közülük négyet, és elintézte, hogy egy göteborgi galériában kiállítsák a műveket. Arra azonban maga Axelsson sem számított, hogy mekkora sikert aratnak majd Brassau képei. Egy magángyűjtő 90 dollárért (mai árfolyamon ez közel 500 dollárt jelent) vette meg az egyik festményt. Peter hírnévre tett szert, és élete utolsó éveire egy angliai állatkertbe szállították át.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
