Sienában idén elmarad az 1644 óta rendszeresen megrendezett történelmi vágta

A polgármester rámutatott, hogy a történelmi vágta népünnepélynek számít, amely minden évben a város egész lakossága és a világ minden részéből érkező több tízezer látogató részvételével zajlik. Olyan eseményről van szó azonban, amelyen nem lehet biztosítani a kötelező társadalmi távolságtartást - tette hozzá a polgármester.

Siena első embere a palio elhalasztását a város tizenhét történelmi negyedének képviselőivel és a sienai rendfenntartó erőkkel tartott megbeszélés után jelentette be.

A középkori eredetű, de rendszeresen 1644-től megrendezett vágta, a palio eredetileg a lovagi tornákon díjként használt selyemszövetet, majd magát a versenyt jelentette. A lóverseny három körből áll, amelyet a város kerületeinek színeiben futó lovak tesznek meg Siena jellegzetes kagylóalakú főterén.

Évente kétszer, július másodikán, majd augusztus 16-án rendezik meg Szűz Mária tiszteletére. A feljegyzések szerint nagyon ritkán mondtak le róla: 1723-ban II. Ferdinánd toszkán nagyherceg halálakor, valamint 1855-ben a kolerajárvány idején. Utoljára a második világháború alatt, 1940-ben és 1944-ben maradt el a sienai vágta.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt először augusztus 22-re és szeptember 22-re halasztották az idei vágtát, de a város vezetése végül a lefújás mellett döntött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?