„Rendet teremtett a fajok és kultúrák értelmezésében” Claude Lévi-Strauss

2019. október 30. 12:19 MTI

Tíz éve, 2009. október 30-án halt meg Claude Lévi-Strauss francia etnológus, a strukturális antropológia megteremtője.

Korábban

Az egész életükben kiújuló fülgyulladás is hozzájárulhatott a neandervölgyiek kihalásához
Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor volt Magyar László Afrika-kutató?
Mit keresett Hitler a 80-as években egy brit antropológus indonéziai hotelszobája előtt?

Claude Lévi-Strauss 1908. november 28-án született Brüsszelben elzászi francia zsidó szülők gyermekeként. A párizsi Sorbonne-on hallgatott filozófiát és jogot, itt támadt fel érdeklődése az etnológia és a kulturális antropológia iránt.

1935-ben szociológiai katedrát kapott a brazíliai Sao Paolóban, s "az utolsó ősi népek iránti romantikus vonzalmától hajtva" jelentős terepmunkát is folytatott a Mato Grosso és az Amazonas őserdeiben élő indiánok között.

Brazíliából hazatérve – kétéves párizsi tartózkodás után – a németek által megszállt hazájából 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban ismerkedett meg az orosz származású Roman Jakobsonnal, aki felkeltette érdeklődését a strukturalista nyelvészet iránt.

Ráébredt arra, hogy az antropológia és a nyelvészet művelői is elemekre bontják tárgyukat, majd feltárják az elemek között megfigyelhető kapcsolatokat, a struktúrát, melyet magyarázó erejűnek tartanak.

Az általa kidolgozott strukturális antropológia a még működő őstársadalmak viselkedési modelljeinek, rokonsági rendszereinek, mítoszvilágának tanulmányozásából von le általános következtetéseket.

Lévi-Strauss a vallás képzetek valóságát és az emberi gondolkodás emögött megbúvó szerkezetét vizsgálta. Az archaikus kultúrát szimbólumrendszerként fogta fel, amely egy mély és tudattalan struktúrát képez le.

A "vadember" gondolkodását rehabilitálva az ősi kultúrák gondolkodását egy sajátos, de következetes asszociációs-metaforikus logikára, illetve arra épülő mágikus és totemisztikus viselkedési mintákra vezette vissza.

Híres hasonlatában a kultúrákat mozgó vonatokhoz hasonlította: nincs olyan rögzített (vagyis kultúrán túli) pont, amelyből a többieket megítélhetnénk. Minden csupán nézőpont kérdése: azért mondunk ítéletet, mert mindannyian érdekelt felek vagyunk.

1942-től a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégprofesszora volt. 1949-es hazatérése után a párizsi Musée de l'Homme igazgatóhelyettese, 1950-től 1974-ig a párizsi École pratique des hautes études tanulmányi igazgatója, 1959 és 1982 között a College de France professzora, 1983-tól tiszteletbeli professzora volt. Ő volt az első antropológus, akit a Francia Akadémia a tagjai közé választott 1973-ban.

Utazásairól, élményeiről 1955-ben megjelent Szomorú trópusok című önéletrajzi ihletésű művében számolt be, amely nemcsak etnográfiai útleírás, hanem filozófiai értekezés és széppróza is egyben.

A könyv a gyarmatosítás felszámolásának idején számottevő szerepet játszott a "primitív népek" kultúrájának átértékelésében. Lévi-Strauss volt a francia strukturalista mozgalom vezéralakja, fő teoretikusa.

Hosszú élete során mintegy húsz könyvet publikált, 1964 és 1971 között írott négykötetes főművében, a Mythologicában a strukturalista antropológia által feltárt archaikus gondolkodási struktúrákat foglalta össze.

Az emberiség jövőjéről borúlátón nyilatkozott: "A világ az ember nélkül kezdődött, és az ember nélkül fog véget érni."

Magyarul többek között megjelent a Szomorú trópusok, a Faj és történelem és a Strukturális antropológia című műve is.

Ez utóbbi a szerző szerteágazó érdeklődéséről ad tanúbizonyságot – a nyelv és rokonság összefüggéseitől, a társadalomszerveződésen, a művészeti jelenségeken át a vallástudományig -, szemlélete mégis egységes, következetes.

A félénkségéről, operaimádatáról és a japán civilizáció iránti rajongásáról híres, iskolateremtő személyiség nagy népszerűségnek örvendett tanítványai körében, de élete utolsó éveiben visszavonultan élt.

2003-ban Erfurtban mint korszakalkotó "kutató, gondolkodó és író" megkapta az Eckhart Mester-Díjat, miután "rendet teremtett a fajok és kultúrák értelmezésében, a fehér kultúrember nagyképűsége nélkül". Claude Lévi-Strauss százegy éves korában, 2009. október 30-án halt meg Párizsban.