Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
2019. június 4. 14:02 MTI
Kilencvenhat éves korában meghalt a sobibóri haláltábor egyik utolsó túlélője, Szemjon Rosenfeld – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn. Az ukrajnai Ternovkában 1922-ben született Szemjon Rosenfeld részt vett a haláltáborban kitört felkelésben 1943-ban, amikor mintegy háromszáz rab megszökött, akiknek nagy többségét később elfogták és megölték, de néhány tucat rabnak, köztük neki sikerült elmenekülni és beszámolni a tömeggyilkosságról.
Korábban
Rosenfeldet 1940-ben, a második világháború idején a Szovjetunió polgáraként besorozták a Vörös Hadseregbe. Egy évvel később német fogságba esett, és kétszázharminc másik zsidó hadifogollyal együtt Minszkben egy munkatábor létrehozásánál dolgoztatták.
Később a lengyelországi Sobibór vasútállomása közelében felállított megsemmisítő táborba vitték, ahol mintegy 250 ezer zsidót öltek meg 1942 áprilisa és 1943 októbere között.
1943 októberében a tábort működtető állandó foglyok a lengyel Leon Feldhendler és a szovjet Alexandr Pecserszkij vezetésével lázadást szerveztek az őrök ellen, megöltek tizenegy SS-tisztet és több őrt, majd mintegy háromszázan a környező erdőkbe menekültek. Közülük negyvenheten érték meg a második világháború végét.
Rosenfeld az erdőkben bujkált egy csoporttal 1944 tavaszáig, a szovjet csapatok megérkezéséig. Csatlakozott hozzájuk, és Berlinig harcolt a nácik ellen, 1945 októberében szerelték le. 1990-ben vándorolt be Izraelbe családjával, miközben más rokonai az Egyesült Államokba költöztek.
Egy néhány évvel ezelőtti interjúban Rosenfeld elmesélte, hogy Pecserszkij annak idején megkérdezte tőle, meg tudna-e ölni egy embert egy fejszével. Erre azt felelte, hogy embert nem tud ölni, de egy nácival tud végezni. "Nem féltem, mert nem volt időm rettegni. Csakis az életemre gondoltam" – mondta.
A lázadás után a nácik agyonlőtték a táborban még életben lévő rabokat, majd felszámolták a haláltábort. Heinrich Himmler, az SS vezetője személyesen rendelte el a nyomok eltüntetését.
Az építményeket lerombolták, és fákkal ültették be a területet. 2014 óta izraeli és lengyel régészek megtalálták a szén-monoxiddal működő gázkamrák pontos helyét és maradványait, és a meggyilkolt zsidóktól származó több tárgyat is felszínre hoztak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap