Felszabadított rabszolgák erődjének maradványait fedte fel a hurrikán Floridában

Az 5. kategóriás hurrikán fákat forgatott ki a földből az erőd egykori helyszínén, felfedve a gyökereik közt megbúvó relikviákat, amelyek nagy területen voltak szétszóródva egy robbanásnak köszönhetően. 1816. július 27-én az amerikai haditengerészet hajói ágyúzták az úgynevezett „néger erődöt”, és egyik lövésük éppen Fort Gadsden munícióraktárát találta el. Az erődben tartózkodók közül több százan meghaltak a robbanás következtében.

Az eddig is hatósági védelmet élvező történelmi helyszín feltárásához az októberi hurrikán után 15 000 dolláros forrást biztosítottak, hogy az újonnan előkerült leletek szakemberek általi feltárása megkezdődhessen. Számos hatóság működik együtt a projekten, köztük a belügyminisztérium alá tartozó, a nemzeti parkokat felügyelő National Park Service, valamint az agrárminisztérium alá tartozó, az erdőkkel foglalkozó Forest Service. A kutatás vezetője, Rhonda Kimbrough ez utóbbi intézmény égisze alatt felügyeli a munkálatokat.

„Ez a helyszín sorsfordító pontot jelent országunk történelmében” – mondta el Kimbrough. „A szabadság és a rabszolgasággal szembeni ellenállás központja volt.” Az erődítményt a britek hozták létre az 1812-es brit–amerikai háború során, és maronokkal, azaz a rabszolgasorból felszabadított feketékkel töltötték fel – ebben az esetben ezek az emberek a briteknek tett szolgálataikért cserébe kapták meg szabadságukat.

Környezetük meglehetősen sokszínű volt: velük élt a krík indiánok egy csoportja, akik szintén ellenségesek voltak az új országgal szemben, a csaktó indiánok több csoportja, valamint maguk a brit csapatok is. Néhány éven keresztül 3500-5000 ember lakott folyamatosan az erődben, azonban a háború végeztével a britek továbbálltak, és a maronokra hagyták Fort Gadsdent. A britek nélkül jelentősen csökkent az erőd védekezőképessége, 1816-ban pedig meg is támadták az amerikaiak.

A tengeri ostrom egy hete tartott már, amikor a végzetes találat felrobbantotta a munícióraktárat. Az ekkoriban az erődben lakó körülbelül 320 emberből 270 életét követelte a detonáció, a túlélők pedig vagy később haltak bele sérüléseikbe, vagy a támadók végeztek velük. „Egyszerűen pusztító volt” – mondta Kimbrough. „Amikor ilyen fajta robbanás van, olyan helyen, ahol katonai fegyverzetet tároltak, mindenhol szétszóródva lesznek a dolgok, egyszerűen mindenhol.”

Amikor a Michael hurrikán kicsavart körülbelül száz fát a helyszínen – többnyire tölgyeket és fenyőket, néhány magnóliával egyetemben – ezek gyökereivel együtt muskétagolyók és más katonai felszerelés is a felszínre került. Egyebek mellett európai kerámiákat is találtak a kutatók, főként angol és olasz jellegűeket.

A bioturbáció nevű folyamat során a különféle növények és más élőlények az évszázadok során átforgatták a földet oly módon, hogy a tárgyak egyre mélyebbre kerültek benne. A fák gyökereik növesztésével elmozdították helyükről a tárgyakat, valamint az évről évre lehulló és lebomló levéltakaró is talajjá vált felettük. Teknősök és más állatok is elősegítették a folyamatot üregek ásásával, az emberek pedig jobban letaposták a földet a favágás vagy a terpentinkinyerés közben. Nem elhanyagolható az időjárás, főként a szél és a csapadék szerepe sem.

Most azonban a kutatókat legfőképpen annak megállapítása foglalkoztatja, mely tárgyak mely kultúrához tartoztak. Abban reménykednek, előbb-utóbb találnak olyan kerámiatípust vagy más indikátort, amelynek segítségével megállapítható lesz egyes tárgyak maron eredete is. Emellett összevetik a talált tárgyakat a korabeli topográfiával, legfőképpen egy 1815-ös térképpel, amelyen a védművek, házak és más épületek is szerepelnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült