Nyugati hatások nélkül, önállóan fejlődhettek ki Kínában a kőkorszaki eszközök
2018. november 21. 14:55 MTI
Egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, hogy Kínában is lezajlott a kőkorszaki technológiai evolúció és nem a nyugatról bevándorló emberekkel érkeztek a térségbe a precízen pattintott kőszerszámok.
Korábban
Az ausztrál Wollongong Egyetem által kedden közzétett tanulmány szerint a kőszerszámok, amelyeket egy délnyugat-kínai barlangban tártak fel régészek, a kőkorszaki eszközkészítés kifinomult fejlettségi fázisát tükrözik. Ez az úgynevezett levallois-i technológia, amelynek jellegzetessége, hogy a szilánkeszközöket egy előre megmunkált magkőből pattintják és így precízen kidolgozott szerszámot kapnak. A kőszerszámkészítés korábbi lépcsőfokát jelentették az olyan kőbalták, amelyek még egyszerűbb módon, durvább technikával készültek, a kő megformálása szabálytalan volt.
Korábban a régészek úgy gondolták, hogy a levallois-i technológia a nyugatról keletre vándorló emberekkel érkezett Kínába. A friss tanulmány azonban megállapította, hogy a kínai Kuanjuntung-barlangban az 1960-as, 70-es években feltárt több mint 2200 kőszerszám közül 45 készült a levallois-i technológiával.
A kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcenciás (OSL) kormeghatározó módszerrel 170 ezer és 80 ezer éves közöttire becsülték a 45 szerszám korát. A fejlett szerszámok hatékonyak, tartósak és sokoldalúak voltak, lándzsának, vágó és kaparóeszköznek vagy ásónak is lehetett használni őket.
A levallois-i technológia Afrikában és Európa nyugati részén mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg. A régészek korábban azt gondolták, hogy Kínában csak 30-40 ezer évvel ezelőtt tűnhetett fel. A kutatók szerint a leletekből arra lehet következtetni, hogy a kifinomult kőeszközök megjelenése a kőkorszak kínai innovátorainak köszönhető, a nyugati hatástól függetlenül fejlődött ki.
„Kutatásunk rávilágít, hogy a korabeli emberek a térségben ugyanolyan sokoldalúak és alkalmazkodóak voltak, mint a világ más tájain élők, rámutat az emberi tapasztalat sokféleségére” – fogalmazott Ben Marwick, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Washingtoni Egyetem antropológia docense.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap