Kis kémiai Nobel-díj történet
2018. október 4. 10:57 MTI
A fehérjék kutatásában elért eredményeiért az amerikai Frances H. Arnold, a szintén amerikai George P. Smith és a brit Sir Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Korábban
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 110. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 24 alkalommal három. A díjat a mostaniakkal együtt eddig összesen 181 tudósnak ítélték oda, de a kitüntetettek száma ténylegesen 180, mivel az angol Frederick Sanger - eddig egyedüliként - két alkalommal (1958, 1980) is részesült az elismerésben.
A kitüntetettek átlagéletkora 58 év. Az eddigi legfiatalabb nyertes 1935-ben az akkor 35 éves Frédéric Joliot-Curie volt, a legidősebb pedig 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben Nobel-békedíjat is kapott, egyúttal ő az egyetlen Nobel-díjas, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia. A legtöbb díjazottat, szám szerint 56-ot biokémiai kutatásaikért jutalmazták.
Az eddigi kitüntetettek között Frances H. Arnolddal együtt 5 nő van: Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat pedig 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül kapták meg a kitüntetést, és Marie Curie 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta.
Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki ítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át az elismerést, az azzal járó pénzösszeg viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem járt nekik.
Az eddigi egyetlen díjazott házaspár a Nobel-díjas „csúcstartó” Curie-családból került ki: Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg a kémiai elismerést.
Magyar születésű tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért”. Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat „a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért”. 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferencnek) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai:
2008 - Roger Tsien és Martin Chalfie amerikai, valamint Simomura Oszamu japán tudós a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért.
2009 - Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű amerikai kutató a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért.
2010 - Az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira a szénatomok új és hatékony összekapcsolásáért, amely lehetővé teszi a mindennapi életet befolyásoló komplex molekulák építését.
2011 - Az izraeli Daniel Shechtman (Sehtman) a kvázikristályok felfedezéséért.
2012 - Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka fehérjekutatásaikért.
2013 - Martin Karplus osztrák-amerikai, Michael Levitt brit-amerikai és Arieh Warshel izraeli-amerikai tudósok a komplex kémiai rendszerek modellezéséért.
2014 - Az amerikai Eric Betzig, William E. Moerner és a német Stefan Hell a nanoszkópiáért.
2015 - Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török származású amerikai kutató a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.
2016 - Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland tudósok a molekuláris gépek kutatásáért.
2017 - Jacques Dubochet svájci, Joachim Frank német-amerikai és Richard Henderson brit tudósok a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikrószkópia megalkotásáért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
