A genetikai összetétel határozta meg a longobárd társadalmat a Kárpát-medencében és Itáliában
2018. szeptember 12. 17:28 Múlt-kor
Egy nemzetközi kutatócsoport magyarországi és olaszországi longobárd temetőkből vett mintákon végzett genetikai elemzést, és igen érdekes eredményekre jutott – vérségi elválasztódás rajzolódik ki a barbár társadalomban. A díszes, gazdag sírmelléklettel bíró vezető réteg genetikai összetétele jelentősen eltér a szegényesebb temetkezésben részesült egyénekétől.
Korábban
Az eredetileg Dél-Skandináviából származó longobárdok Kr. u. 568-ban indultak meg Pannóniából Itália felé, uralmuk alá hajtva a keleti gótok és Bizánc közötti háború által megviselt térséget. Királyságuk Észak- és Közép-Itáliában konszolidálódott, nevüket napjainkban is őrzi Olaszország Lombardia nevű régiója. Önálló államukat 774-ben hódította meg Nagy Károly, és tette a Frank Birodalom részévé. A megmaradt longobárd származású nemesek által uralt délebbi területeket végül a 11. században a normannok foglalták el és vonták szicíliai központú királyságuk fennhatósága alá.
A Somogy megyei Szóládon és az olaszországi Piemont régióban található Collegnóban feltárt sírok egymáshoz hasonló, láthatóan származás szerint felosztott társadalmakról árulkodnak. A nemek szerinti megosztottság megszokott más népcsoportoknál is – a férfiakat kardokkal, pajzsokkal és lándzsákkal temették el, míg a nőket különféle gyöngyökből készült nyakláncokkal és melltűkkel.
E temetkezési helyeken azonban a gazdagabb, vezető réteg génállománya több rokonságot mutat a mai Észak- és Közép-Európa lakosságáéval, míg a köznépé inkább a mai Dél-Európa lakosságáéhoz hasonló. E felfedezés igencsak meglepő a korban – az egy népet alkotó lakosság különböző származású emberekből állt össze, és tisztában is volt ezzel. A népvándorlás kori temetőkből összesen 63 egyén mintáit elemezték ki a kutatók, ezzel csaknem a kétszeresére emelve az ebből a korból valaha genetikai elemzésnek alávetett egyének számát.
A genetikai vizsgálatokat és azok bioinformatikai kiértékelését a Firenzei Egyetem, a jénai Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte, illetve a Stony Brook Egyetem (New York) kutatói végezték. A hazai mintavételeket az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma végezte.
Szóládon a 45 síros temető egyetlen, vezető státusú család férfi tagjai köré rendeződik, e család három nemzedéke temetkezett ide – a magyar kutatók a teljes körű mintavételre törekedtek. A Collegnóban talált temető egy ennél hosszabb ideig létező, letelepedett közösség temetkezési helye lehetett, ennek két nemzedékét vizsgálták. Az északibb származású egyének gazdag sírmellékletei mellett további érdekesség is megállapítható maradványaikból: étrendjük gazdagabb volt fehérjében, mint szegényebb, délebbi származású társaiké, azaz vélhetően több húst ettek. A két tény együtt egy igencsak hierarchikus társadalom képét adja, amelyben a származás határozta meg az egyének státusát.
A tanulmány vezető szerzője, Patrick Geary, a Princeton Egyetem professzora elmondta: „Ezelőtt nem számítottunk volna arra, hogy ilyen erős kapcsolatot figyelünk meg a genetikai háttér és a tárgyi kultúra között.” A kutatócsoport szerint emellett magának az északabbi genetikai összetételnek a 6. századi Kárpát-medencében, illetve Itáliában történő előfordulása önmagában is meglepő.
Nehéz azonban biztosat mondani a felfedezett jelenség általános mivoltáról. Geary elmondta: „Lehetséges, hogy ha más temetőket néznénk meg, amelyek 50 kilométerre vannak tőlük vagy 100 évvel régebbiek vagy újabbak, igen különböző mintáit találnánk a társadalmi elrendeződésnek. Az emberek bonyolultak ma, és csaknem biztosan azok voltak a népvándorlás korában is.”
A kutatási projekt újabb 5-6. századi temetők bevonásával, a helyi és a bevándorló csoportok közötti interakciók további kutatásával folytatódik, ennek keretében a hazai kutatók további közösségek vizsgálatát tervezik. A tanulmány elkészítésében 13 intézmény 27 kutatója működött közre, köztük Vida Tivadar és Koncz István az Eötvös Loránd Egyetemről és Mende Balázs a Magyar Tudományos Akadémiától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap