Megfejtették, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya

Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.

Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen „költséges” szerv kialakításának és fenntartásának.

Az okokat keresve a tudósok gondoltak arra, hogy az emberelődnek talán ekkora agykapacitásra volt szüksége, hogy felvegye a harcot a környezet kihívásaival, az élelem felkutatásával és tárolásával vagy az egyre bonyolultabb társadalmi viszonyokkal.

A múltban a kutatók többnyire összehasonlítással igyekeztek választ kapni a kérdésre: vizsgálták például a ma élő emberszabású majmok és az emberelődök csoportnagysága és agyuk mérete közötti összefüggést.

A Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerzői, Mauricio Gonzáles-Forero és Andy Gardner, a skót St. Andrews-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval keresték a választ a kérdésre. Kitaláltak – az egyszerűség kedvéért – egy csak nőkből álló populációt és követték őket az élet kihívásainak útján. Betáplálták az újszülött agyméretét, az agy és a szaporodási szervek energiaszükségletét és olyan feladatokat szimuláltak, amelyek az agyi evolúció környezeti és társadalmi kihívásokat számba vevő elméleteiben jelennek meg.

A gép azt mérlegelte, hogy az egyes gazdasági és társadalmi kihívások mennyire befolyásolták idővel az agy méretét. Azt találta, hogy a komolyabb kihívás általában nagyobb agyméretet eredményezett. A két kutató azt várta, hogy a társadalmi kihívások estek nagyobb súllyal a latba, ez volt évtizedeken át a vezető elmélet.

Meglepetésükre a gép azt az eredményt hozta, hogy az agynövekedést serkető feladatok 60 százalékát olyan tevékenységek tették ki, amikor az egyén maga küzdött a természettel, egyedül kereste, tárolta és készítette el az élelmet, állított elő kőeszközöket. 30 százalékot jelentettek azok a feladatok, ahol másokkal együttműködve szerezte meg a táplálékot, például közös vadászaton vett részt.

Az utolsó 10 százalékot az embercsoportok közötti versengés tette ki. A kulturális – többek között a nyelvfejlődési – tényezőket a jövőben tervezik modellezni. A tudósok nem gondolják, hogy ezzel az „övék az utolsó szó”, inkább arra bátorítanák a többi kutatót, hogy vizsgálják számítógépes modellekkel az agyméret kialakulásának kérdéseit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői