Soli Deo Gloria – kiállítás nyílt a magyarországi reformáció félezer éves történetéről

A magyarság számára a reformáció nem csupán a megújulás, hanem a megmaradás lehetőségét is jelentette - mondta Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján. Az államtitkár felidézte: a 16. század elején megindult török hódítás, az ország három részre szakadása véget vetett a Magyar Királyság regionális hatalmi helyzetének és egységének. A széttagolt országban az anyanyelvű vallásgyakorlás másfél évszázad alatt nemzetmegtartó erővé vált.

Íjgyártó István kiemelte: a kiállítással a minisztérium megemlékezik az Erdélyi Fejedelemség korát messze megelőző egyházpolitikájáról, amellyel a világon elsőként engedélyezte az evangélium korlátozás nélküli hirdetését, a szabad prédikátorválasztást, majd a lutheránus, a kálvinista és az unitárius mellett a római katolikus vallás szabad gyakorlását is. Az államtitkár szerint az emlékév jó alkalom a számvetésre: arra, hogy jobban megértsük, a reformáció miként változtatta meg az egyházat, erősítette a közösségeket, társadalmat és a nemzetet az elmúlt fél évezredben.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta: a reformáció átalakította Európát és benne Magyarországot, még ha „nem is tudatosítjuk, hogy mennyire meghatározza napi életünket, döntéseinket, gondolkodásunkat”. Hafenscher Károly szerint az emlékév utolsó hónapjaiban már érezhető annak hatása, hogy a reformáció „témává lett” a társadalomban, és az emberek felfigyelnek a vallási megújulás ma is releváns üzenetére.

A négynyelvű - magyar, angol, német és francia - kiállítást külképviseletek, illetve magyar kulturális intézetek mutatják majd be szerte a világon. A kiállítás molinókon mutatja be a protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, szerepét a magyar történelemben, az egyház és a társadalom megújulásában.

Bemutatja, hogy a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közötti hatalmi harcok árnyékában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodásának idején miként válhatott az Erdélyi Fejedelemség a protestantizmus központjává. A tárlat megemlékezik az 1568-as tordai országgyűlésről, foglalkozik azzal, miként hatott a reformáció a történetírásra, a tudományos életre, a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a zenére. Emellett bemutatja a magyar protestantizmus nagy alakjait, a nagy múltú kollégiumokat és azok néhány híres tanárát és diákját, vázolja a peregrináció jelentőségét.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye