Ha magunk elé képzelünk egy embert, aki egyik kezében egy korsó sört, a másikban pedig egy égő szivart tart, nem az jut eszünkbe, hogy az egészséges életmódot reklámozza. Pedig egykoron e két káros szenvedélyről máshogy vélekedtek. A dohányzást például orvosok ajánlották megelőző módszerként a pestis ellen. A komló nyugtató és vízhajtó hatású, kezelhető vele a köszvény, ajánlatos gyomorpanaszok esetén, külsőleg pedig fekélyeket, gennyes sebeket borogattak vele.

Dohány és alkohol

A dohánytermesztés viszonylag nagy múltra tekinthet vissza hazánkban, a növényt a XVI. századtól kezdve termesztették Erdélyben, egy évszázaddal később pedig II. József támogatásával a Bánságban nőtt a „császárdohány”. A termesztéssel együtt a feldolgozás is folyamatosan fejlődött, a XIX. század első felében már akkora volt a kereslet a szivar iránt, hogy egyre több gyár foglalkozott az előállításával. (Egyébként az elnevezése is erre az időszakra tehető, Vörösmarty Mihály javasolta a Figyelmező című lapban, 1837-ben, a cigarro szó helyett.) Az 1830-as évektől működött Magyarországon a pesti  Fuchs, Philipps és Comp. szivargyára, amely 300–400 munkást foglalkoztatott, de a fővároson kívül, Nagykanizsán, Pápán és Fiumében is dívott az iparág – igaz, ezek az üzemek nemcsak magyar, hanem amerikai dohánylevelekkel is dolgoztak. A lendületet az állami dohánymonopólium törte meg 1851-ben. Ezt követően döntött a pesti Gschwindt Mihály is gyára eladása mellett, hogy aztán egy másik élvezeti cikk, az alkohol felé forduljon.

A Gschwindt-birodalom

A mai Corvin mozi helyén működő Gschwindt-szeszgyár legnépszerűbb terméke a titkos összetevőkből készült Aqua Vitae elnevezésű párlat volt, amely az Unicum nagy vetélytársának számított. De foglalkoztak itt sörrel is, később pedig még ecetgyártással bővült a profil. (Gschwindt közben betársult egy szénbányába, így gyára olcsón jutott szénhez, emellett elnökségi tagja volt egy bőrgyári és egy vasútépítő részvénytársaságnak, egy banknak, valamint igazgatósági tagja a Concordia Gőzmalomnak és a Részvény Sör Vállalatnak. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. nyár számában olvasható.