Megújult a Kossuth egykori törökországi lakhelyén berendezett múzeum

Az ünnepélyes átadón Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar-török barátság jelenlegi fővárosának nevezte Kütahyát. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar és török kutatók, hivatalnokok együttes munkájának köszönhető a múzeum. A magyar-török barátság mind a mai napig érvényes és a jövőben is az lesz - nyomatékosította.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - aki történészként Kossuth Lajos kutatója is - beszédében hangsúlyozta, hogy az Oszmán Birodalom nemcsak vendégül látta a magyar államférfit, hanem meg is védte őt a rá vadászó orvgyilkosoktól. Kiemelte: az a tisztelet, az a szeretet hozta létre a múzeumot Kütahyában, amelyet a törökök a magyarok iránt viselnek. Ismet Güral, Magyarország kütahyai tiszteletbeli konzulja kifejtette: Kossuth még az emigrációban sem adta fel a szabadságharc ügyét, kiterjedt politikai levelezést folytatott török és európai vezetőkkel. Egyik legfontosabb tevékenysége az volt, hogy kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét - tette hozzá.

Kamil Saracoglu, Kütahya város polgármestere kijelentette: ahogy a szigetvári Magyar-Török Barátság Park a két nép közötti békét szimbolizálja, úgy képviseli azt a kütahyai Kossuth Lajos Múzeum is. Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója elmondta: a múzeum 1982-es megnyitása óta ez volt az épületen végzett első átalakítás. Egyrészt frissült a tárlat anyaga, új fegyverek, pénzérmék, ruhák kaptak helyett a kiállításon, másrészt jelentős infrastrukturális változtatás is történt, amely során a ház teljes villamoshálózatát kicserélték. Az átalakításnak köszönhetően a belső tér a modern muzeológiai irányvonalaknak megfelelően friss megjelenést kapott, elegáns lámpatestek, információs táblák és érintőképernyők gazdagítják a dizájnt.

A tárlat megújítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 8 millió forinttal támogatta. Kossuth Lajos a magyar szabadságharc bukása után elhagyni kényszerült az országot, az Oszmán Biradalom nyújtott neki menedéket. Az osztrákok és az oroszok hiába követelték a török szultántól kiadatását. Kossuthot családjával és kíséretével 1850 tavaszán költöztették Kütahyában abba a XVIII. századi két szintes polgári házba, amely ma a múzeumnak ad otthont. 1851 nyarán hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja a birodalmat. Nyugatra indult, hogy a magyar függetlenség ügye mellé állítsa a közvéleményt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat