Százezrek életébe került a Szovjetunió Vietnamja
2016. február 15. 12:19
Afgán részről 800 ezer-1,5 millió civil, több tízezer katona és ellenálló harcos halála, 1,5 millió rokkant, 5-6 millió menekült, romokban heverő ország és egy elhúzódó polgárháború. Szovjet részről közel 15 ezer halott katona, több mint 50 ezer sebesült, feleslegesen kidobott milliárdok, és nemzetközi presztízsveszteség: a Szovjetunió afganisztáni háborújának mérlege.
Korábban
Bár a szovjet hadsereg 1979. december 22-én azzal a szándékkal támadta meg a közép-ázsiai országot, hogy villámgyorsan leverik a fanatikus iszlám harcosok, a mudzsahedek lázadását, az utolsó szovjet katona csak 1989. február 15-én hagyta el Afganisztánt.
Afganisztánban 1978 áprilisában Nur Muhammad Tarakival az élen szovjetbarát vezetés került hatalomra. Az országban mudzsahedek vezetésével hamarosan kormányellenes felkelés bontakozott ki, 1979-ben pedig Iránban és Pakisztánban is iszlám fordulat következett be. Fennállt a veszélye, hogy az iszlám forradalmak a Szovjetunió déli, muszlim többségű tagköztársaságaira is átterjednek, ráadásul szeptemberben Afganisztán vezetését a szovjet szempontból kevésbé megbízhatónak tartott Hafizullah Amin vette át. A Szovjetunió végül a beavatkozás mellett döntött.
Az Amin helyére ültetett Babrak Karmal bábkormánya azonban nem tudta megszilárdítani hatalmát az amerikaiak és pakisztániak jóvoltából modern fegyverekkel felszerelt mudzsadehek ellen. A Szovjetunió egy vietnamihoz hasonló véres háborúba bonyolódott. Hamarosan az új szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov is belátta, hogy felesleges tovább folytatni a harcot. 1986 novemberében határozat született a szovjet kontingens kivonásáról, amely végül 1988 májusában kezdődött meg.
Bár a háborúban egyik fél sem aratott döntő győzelmet, a Szovjetunió egyértelműen vesztesen került ki az elhúzódó fegyveres konfliktusból, mivel nem sikerült stabilizálniuk az afganisztáni helyzetet, sőt – az amerikaiakkal egyetemben –, tovább mélyítették a válságot, amelynek következményeit az ország még ma is nyögi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
