Elhunyt Gereben Ágnes
2015. március 17. 17:48 MTI
Életének 68. évében elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, műfordító, kritikus.
Korábban
1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966-1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel. Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanáraként tanított. 1982-1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténelmi tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjat kapott. Előadásokat tartott az USA-ban és Nyugat-Európa egyetemein is.
Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977-1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.
Fontosabb művei: Csehov világa (1980), Iszaak Babel ismeretlen naplója (1989), Babel világa (1989), Több fényt! (1988), Utazás Hollywoodba. Válogatás orosz emigráns írók műveiből (1990), Játsszunk bluest! Orosz emigráns írók kisregényei (válogatás, 1992), Művészet és hatalom. Orosz írók a XX. században. Új források (1998), Antiszemitizmus a Szovjetunióban (2000), "Engedd el népemet!" Zsidók a háború utáni Szovjetunióban (2003), Beszélgetések a Gulagról (2008), Egyház az ateista államban 1917-1925 (2008).
Emellett sajtó alá rendezte Iszaak Babel összes műveit (1986), továbbá a sztálinizmus áldozatai és a modern orosz emigráció számos alkotójának munkáit. 2010-ben jelent meg Az orosz kapcsolat című könyve, 2011-ben A FÁK - tegnap, ma, holnap címmel a szovjet utódállamokról szóló környezettanulmányokat tartalmazó kötete, 2013-ban adta ki Megtorlások a Szovjetunióban című művét. Legutóbbi munkája 2014-ben jelent meg Posztszovjet forgatókönyvek - utódállamok az ezredforduló után címmel.
A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön, rendszeresen szerepelt a Hír TV-ben és az Echo TV-ben. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel. 1986-ban elnyerte az Európa Könyvkiadó nívódíját. 2010-ben az orosz kultúra- és eszmetörténet, valamint a kelet-európai művelődés- és politikatörténet területén végzett több évtizedes tudományos, kutató, oktató és publikációs tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki, elismerve szűkebb pátriája, a VII. kerület életében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
