Mivel ettek a magyar főúri udvarokban?

„Az illendőség úgy kívánja, hogy mindig villával tegyük a húst a szánkba…”

Ma már természetes számunkra, hogy az ételt villával vagy kanállal emeljük a szánkhoz, de ez nem mindig volt így. A 17. század második felében az illemtankönyvek – a fenti idézet 1671-ből való francia illemtankönyvből származik (Antoine de Cortin: Nouveau traité de la civilité qui se pratique en France…) – még fontosnak tartották felhívni a „jó házból való”, „jól nevelt” emberek figyelmét, hogy a kézzel való evés nem civilizált viselkedés, így számukra nem követendő példa.

Hiszen „a jóviselet nem engedi meg, hogy ujjunkkal érintsünk zsíros dolgokat, mártást vagy szirupot; s ha valaki mégis ezt tenne, feltétlenül további civilizálatlanságokat követ el: gyakran kell ujjait az asztalkendőbe törülnie, amitől az nagyon piszkos és tisztátalan lesz, vagy ugyanezt a kenyérrel teszi, ami igen civilizálatlan dolog, vagy lenyalja ujjait, ami nem engedhető meg egy jó házból való es jól nevelt” embernek.

A középkori ember ugyanis még kézzel vette ki a tálból az ételt és kézzel tette a szájába. De Nyugat-Európában a 16. században megindult, majd az 1800-as években felgyorsult az a változás, amit Norbert Elias a civilizálódás folyamatának nevezett, és amelynek végén kialakult egy, a középkoritól gyökeresen eltérő, máshogyan gondolkodó, másképpen élő társadalom. Ennek részeként az étkezési szokások is átalakultak.

A „civilizálódás folyamatában” fontos szerepet kaptak a tisztaságra való törekvés egyre szigorúbb szabályai is. Kezdetben még csak a tálból illett késsel vagy villával – vagyis immár nem kézzel – kivenni az ételt, de az evésnél a kéz használata még megengedett volt, csak arra kellett ügyelni, hogy az emberek zsíros kezüket ne a ruháikba, hanem asztalkendőbe töröljék. Később már az étellel való bármilyen érintkezés illetlennek számított, már a szájba is villával kellett tenni az ételt.

A villahasználat Európában a 17. században terjedt el, elsősorban az előkelő körökben. Angliában például a főúri udvarokban az 1660-as évekre vált általánossá, Franciaországban XIV. Lajos idején az arisztokrácia terítékéhez már hozzátartozott a villa, bár maga a király állítólag még kézzel evett.

1. „Az illendőség úgy kívánja, hogy mindig villával tegyük a húst a szánkba…”
2. Használtak-e villát a magyar főúri udvarokban?
3. Használtak szalvétát is „civilizálódó” őseink?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?