A halvaszületés eddig ismert legkorábbi esetét rejti egy ősi sír

Az oroszországi Bajkál-tó (a világ legrégebbi és legmélyebb tava) déli csücskénél található Irkutszk város melletti őskori temető sírját 1997-ben tárták fel. A temető mellett halad el a transzszibériai vasút, amelynek ezen szakaszát 1897-ben fektették le, ezért nevezték el a sírkertet Lokomotivnak.

Időközben a város rátelepült az őskori temetőre, amelyet így teljes egészében nem lehet feltárni. A helyszínen eddig 101 emberi maradványt találtak: az elhunytak egy 7-8000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tagjai voltak. A temető ritkaságszámba megy, ugyanis ezek a közösségek általában vándorló életmódot folytattak, s kevés alkalommal temetkeztek kifejezetten temetőbe. Eddig főként Ázsia északkeleti részén tártak fel hasonló sírkerteket.

Angela Lieverse kanadai régész a LiveScience-nek elmondta, hogy mikor a sírt feltárták, eleinte úgy gondolták, hogy a temetkezés egy 20-25 éves anyát és gyermekét rejti, azonban mikor elővették és újra megvizsgálták az irkutszki Állami Egyetem raktárában őrzött maradványokat, kiderült, hogy több csontból is kettő van.

A magzati maradványokat a csontos medencénél, valamint a combcsontok között találták meg. A maradványok eredeti elhelyezkedését elemezve Lieverse újraértelmezte a "születési forgatókönyvet". Úgy tűnik, hogy az egyik iker farfekvéses lehetett, s nem teljesen bújt ki édesanyja méhéből. Testvérének fekvése a helyes irányba mutatott, ám valószínűleg az anyaméhben maradt, és sohasem született meg. "A farfekvéses baba gyakorlatilag lezárta az utat, s 'csapdába' ejtette öccsét" - magyarázta Lieverse a saját értelmezését.

A születés közbeni anyahalál gyakori volt az őskorban, ennek ellenére viszonylag nehéz régészeti bizonyítékot találni rá, az pedig még ritkább, hogy egy magzat még az anya méhében van. Az ókori Rómában a Julius Caesarhoz köthető Lex Caesarea előírta, hogyha egy állapotos asszony meghal, a magzatát mindenképpen ki kell vágni a méhéből, mielőtt eltemetik. Erre azért volt szükség, mert a bomló test gázainak feszítőereje egyes esetekben kiszorítják a testen kívülre a méhet, illetve a benne lévő magzatot, ami azt eredményezi, hogy részben vagy egészben megszületik a gyermek. Ezt a jelenséget postmortem fetalis extrusiónak, azaz koporsószülésnek nevezzük.

A mostani régészeti felfedezést az teszi különlegessé, hogy a történelem eddig ismert legrégebbi ikerpárját azonosították, akik ráadásul szülés közben hunytak el. Ilyen ritkán kerül elő, ugyanis az ikreket sokszor nehezen tudják azonosítani a régészek: ha nincs tökéletesen megőrződött DNS-ük, akkor szinte lehetetlen megállapítani, hogy valóban ikrek, vagy csak testvérek, esetleg unokatestvérek voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban