Rengeteg mamutot ettek a gravetti-kultúra vadászai

A Brno mellett található észak-morvaországi Předmostí az egyik legfontosabb őskori lelőhely Csehországban. A mamutcsontjairól és idoljairól ismert Předmostít a 16. századi források is említik, de az őskőkori temető területén csak 1884-ben kezdődtek meg az első régészeti feltárások, amelyek megszakításokkal egészen 2008-ig folytatódtak.

Bár a környéken szórványosan neandervölgyi ember leletei is megtalálhatók, de a gravettihez tartozó emlékek a legjelentősebbek. A gravetti-kultúra a felső paleolitikum (i.e. 30000-12000) műveltsége, amely nem kapcsolódik valamely csoporthoz vagy etnikumhoz, hanem egy fejlődési szakaszt, kultúrkört jelöl. A kultúra Európa egész jégmentes, lakható területén (a Berlin-Kijev vonaltól délre) elterjedt, elnevezése egy kőből pattintott nyílhegytípus (gravett-hegy) nevéből származik, amely mindenütt jellemző erre a kultúrára.

A gravetti-kultúra népe nagyvadakra (mamut, rénszarvas, vadló) vadászott. Az állatcsordákat követő vadászok időszakos táborhelyeit löszfennsíkokon, folyóvölgyekben, gázlóknál tárták fel. Kunyhóik építéséhez állatcsontokat, agancsot használtak, Dél-Oroszországból ismertek mamutcsontból épített lakóhelyek is. Az állandó települések mellett temetőik is voltak. A vadászati módszerekre a nyílhegyeken, lándzsahegyeken, lándzsavetőkön kívül a feltárt csapdák, gödrök utalnak. Jellegzetesek az egyélű, kisméretű pengék, agancs- és csonteszközeiket gyakran díszítették karcolással, faragással.

A Tübingeni Egyetem és a Senckenbergi Humán Evolúciós és Őskörnyezeti Központ szakértői kutatásuk során arra keresték a választ, hogy ismerve az őskőkori temetőben fellelt mamutmaradványok nagy számát, a lakosság vadászott-e a nagytestű emlősökre, vagy csupán letelepedett egy korábbi, népes mamutcsorda által használt sírkertre. S mivel rengeteg kutyacsont is előkerült, a tudósok feltették a kérdést: segítették-e a négylábúak a vadászokat a mamutok becserkészésekor?

Ennek megválaszolásához a nemzetközi kutatócsapat a fosszilizált emberi és állati maradványok szén- és nitrogénizotópok szintjét vizsgálta meg, ugyanis ezek szolgálnak megbízható információval az egyén étrendjéről. A kutatás megmutatta, hogy a předmostíi valóban mamutvadász közösség volt, amely nagy mennyiségben fogyasztott mamuthúst. A többi húsevő állat: így a barna medvék, a farkasok és a rozsomákok szintén hozzájutottak a húshoz, ám meglepő módon a kutyák nem, ők inkább rénszarvast ettek. Kiderült az is, hogy a předmostíi kutyák minden bizonnyal csak szállítási feladatokat láttak el, a mamutvadászatból közvetlenül nem vették ki a részüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig