Ezzel védekeztek 2000 éve a szemmel verés ellen

2014. augusztus 18. 08:59

Szudánban a Nílus mentén egy kétezer éves temetőt tártak fel, amely több tucatnyi föld alatti sírt rejtett. Az emberi maradványok mellett a kutatócsapat több olyan sírleletet is felfedezett, amelyeknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy az elhunytak túlvilági életét segítse. Ilyen "segítség" volt például egy korsó ciroksör, egy ezüstgyűrű vagy egy étkezési tálca, míg az egyik legérdekesebb lelet egy díszített fajansz doboz volt, amely az egyiptomiak és a kusiták által "udjat" szemnek nevezett motívummal volt díszítve. A régészek szerint a két szem a szemmel verés ellen védett.

Korábban

A helybéliek véletlenül, egy árok ásása közben fedezték fel a szudáni Dangeil melletti lelőhelyet még 2002-ben. A föld alatti sírokban több tucat igen értékes leletet találtak: többek között egy istenképpel díszített ezüstgyűrűt, valamint két nagy szemmel díszített ládikát is a felszínre hoztak a régészek, akik az utóbbiról úgy vélik, a szemmel verés ellen nyújthatott védelmet a tulajdonosának.

Föld alatti sírok

A vizsgálatok szerint a temető abból az időszakból való, amikor a Kusita Királyság virágkorát élte Szudánban. A hatalmas területre kiterjedő, Meroe központú államalakulat északi határai egészen a rómaiak uralta Egyiptomig értek. A kusiták jellegzetes alakú, az egyiptomiaknál jóval hegyesebb piramisokat építettek végső nyughelyeikként, azonban ebben a temetőben nem voltak felszíni építmények, a sírok a föld alá nyúltak.

"Habár már 12 éve dolgozunk a területen, míg most sem tudjuk, meddig terjednek a temető határai" - mondta Mahmud Suliman Bashir régész, a szudáni Régiségek és Múzeumok Nemzeti Testületének (NCAM) munkatársa a LiveScience-nek. A NCAM kutatói a British Museummal karöltve dolgoznak a temető feltárásán, a szakértőgárda már egy online elérhető könyvet is megjelentetett az évtizedes munkáról. "A kusiták temetkezési szokásai alapján arra lehet következtetni, hogy a túlvilági életben való hit igen erős volt náluk" - mondta Julie Anderson, a British Museum kutatója, a könyv szerzője.

Az ezüstgyűrű

A kutatócsapat több olyan sírleletet is felfedezett, amelyeknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy az elhunytak túlvilági életét segítse. Több sírban is találtak például nagyobb méretű korsókat, amelyek cirokból készült sört tartalmaztak. Az egyik elhunyt mellett egy szarvasagancsos istenséggel díszített ezüstgyűrű hevert, amelyen a szakemberek szerint a kusita művészetben gyakran kosfejjel ábrázolt Ámon látható. Ámon közeli templomának építése, valamint a dangeili temető használata egyébként ugyanarra az időszakra tehető.

Kétezer éves korsók, bennük valaha ciroksör volt

A gyűrűt valószínűleg egy hivatalnok hordhatta, akinek a kerámiaedények lepecsételése volt az egyik feladata, magyarázta Bashir, hozzátéve, hogy igen ritkák az ezüstből készült gyűrűk. Az egyik legérdekesebb lelet egy díszített fajansz doboz volt, amely az egyiptomiak és a kusiták által "udjat" szemnek nevezett motívummal volt díszítve. A régészek szerint a két szem a szemmel verés ellen védett.

A praktikus kusita tálka

Az egyik sírban a kutatók egy étkezéseknél használatos tálkát is találtak, amelyre hétféle ételt helyezhettek el. "Ez a kollekció igen egyedinek számít, sehol máshol nem találkoztunk még ilyennel, minden bizonnyal élelem felszolgálására használhatták" - mondta Bashir.

Az örök álmát alvó íjász

Egy másik sírban valószínűleg egy íjász nyugodhatott, ugyanis nyílhegyeket találtak mellette, hüvelykujján pedig egy kőből készült gyűrűt viselt, amely az íj húrjának kihúzásában segítette. A kusitáknál az íjászok igen fontos szerepet töltöttek be a társadalomban, a király, valamint a királynő mellett ők hordhattak csak kőgyűrűt. Jelentőségét mutatja, hogy Apedemakot, a háború oroszlánfejű istenét gyakran íjászként ábrázolták.