A numerus clausustól a numerus nullusig
2014. április 8. 08:27
A modern értelemben vett szélsőjobboldal Magyarországon az 1918-19-es forradalmakra adott válaszként született. Hívei az állampolgári jogegyenlőségen alapuló liberalizmust és a korlátlan szabadpiacot, valamint a szocializmust egyaránt elutasították. Olyan nemzetinek és kereszténynek nevezett harmadik utat akartak megvalósítani, amely csökkentette volna az állampolgárok közti társadalmi szakadékot, egyszersmind a politikai és gazdasági vezető pozíciókba – állami beavatkozással – csak „keresztény magyarokat” ültetett volna.
Korábban
Az előfutárok
A politikai antiszemitizmus megjelenése Magyarországon Istóczy Győző nevéhez köthető. Az addig is meglévő, de mindig helyi és konkrét eseményekhez (főleg szerencsétlenségekhez) kötődő zsidóellenességet Istóczy és hívei az 1870-80-as években helytől és konkrét eseményektől független ideológiává alakították. Az ideológiává emelt antiszemitizmus lényege az volt, hogy az országot ért bármely kedvezőtlen helyzetért (tőzsdekrach, gabonaválság, háború, munkanélküliség, stb.) a zsidóságot kiáltották ki kollektív bűnösnek. Nézeteiket a kor politikai vezetői – élükön Tisza Kálmán miniszterelnökkel – egyértelműen elutasították, mivel nem akarták az állam polgárait felekezeti alapon megkülönböztetni. Istóczy 1883-ban alapított politikai pártja, az Országos Antiszemita Párt mérsékelt sikereket ért el a választásokon: 1884-ben 17 mandátumot szerzett a 413 tagú képviselőházban, később a párt kettészakadt, majd hamarosan megszűnt.
Az 1919-ben megszerveződő szélsőjobboldal Istóczy mellett két kortársat tekintett saját antiszemitizmusa közvetlen előfutárának: Prohászka Ottokár katolikus püspököt és Méhely Lajos zoológust. Prohászka a századforduló keresztényszocialista mozgalmának volt a vezéralakja. Nézeteiben központi elemet kapott a szociális érzékenység és a „modernizmus túlhajtásaival” szembeni küzdelem. Utóbbi alatt a „zsidó szellemiség” visszaszorítását értette. Ezt tekintette ugyanis a kíméletlen kapitalizmus, az ateizmus, valamint a szekularizáció (így például a polgári házasság és ezzel összefüggésben a válás) okának. Vagyis a modernizáció minden negatívumáért a zsidóságot hibáztatta. Szellemi befolyásuk visszaszorítását az általuk betöltött gazdasági és társadalmi pozíciókból való visszaszorítástól remélte. Ezzel a parasztság felemelkedésének akart teret csinálni. Írásai többségében a zsidóságot csak addig tekintette „idegennek”, amíg az asszimiláció révén a „teljes értékű” keresztény magyarokká nem válnak.
A zoológus Méhely Lajos egészen másként gondolkodott. A „fajbiológia” hazai apostola a népekre próbálta meg alkalmazni az evolúció elméletét. Szerinte a népek állandó versengéséből a jobb faji tulajdonságúak kerülnek ki győztesen. Méhely megpróbált egy sajátosan magyar fajelméletet is kidolgozni. A soknemzetiségű Kárpát-medencében azonban nem hirdethette a német típusú fajelméletet, ami a „faji tisztaság” eszméjére épült. Az ellentmondást úgy oldotta fel, hogy a közeli rokonságban álló népek keveredését előnyösnek, míg az egymástól távoliakét károsnak minősítette. Így aztán gond nélkül minősíthette a zsidóság asszimilációját a magyarságot „elkorcsosító” és ezért nemkívánatos jelenségnek. Méhely ezért a magyar-zsidó keveredés megakadályozását akarta elérni a zsidóság elkülönítése (gettósítás) révén, ahogy az a korábbi századokban is történt. Elűzésüket azonban a keresztény erkölcsökkel összeegyeztethetetlennek tartotta.
Paksa Rudolf írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában olvasható
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.