Raboktól vett vért exportált nyugatra az NDK

A börtönáru az osztályellenségnek - A kelet-nyugati kereskedelem és az állambiztonság 1970-1989 című tanulmány szerint a keletnémet vérellátó szolgálat a Stasi két börtönében is vett vért raboktól. A kényszer-véradás révén előállított készítményeket az egészségügyi minisztérium úgynevezett központi exportirodája egy svájci kereskedőnek adta el devizáért. A vérkészítményeket a bajor vöröskereszt vásárolta meg - írta szerdai számában a Die Welt.

Tobias Wunschik, a BStU történészének tanulmányát feldolgozta az ARD közszolgálati televízió Report Mainz című magazinműsora is, amelynek a bajor vöröskereszt megerősítette a Stasi-iratok alapján rekonstruált adásvételt. Több évtized távlatából nem lehet megállapítani, hogy a munkatársak ismerték-e a készítmények eredetét - jegyezték meg közleményükben, hangsúlyozva, hogy "ma senki nem vásárolna vérkészítményt egy diktatúrától".

Az már korábban kiderült, hogy a nyolcvanas években az Ikea svéd bútorgyártó cég keletnémet megrendeléseit politikai foglyok dolgoztatásával teljesítették. Wunschik kutatásai szerint ez nem volt elszigetelt eset. Az NDK-val több száz nyugatnémet cég is üzletelt, és számos társaság gyártatott termékeket az országban.

A nyugatnémet cégeknek igen előnyös volt az együttműködés az NDK-val, mert olcsó volt az ottani munkaerő, nem voltak nyelvi korlátok és a földrajzi távolság sem volt számottevő. "Nagyon sok termékben volt benne fogvatartottak munkája", a kizárólag foglyok kényszermunkájával előállított árucikkek forgalma pedig évente "legkevesebb 200 millió nyugatnémet márkát tett ki" - idézte a Die Welt a történészt.

Az Aldi diszkontlánc az egyik legnagyobb keletnémet állami iparvállalatnak, a szászországi Thalheimben működő ESDA harisnyagyárnak adott megrendelést. A munkára a közeli hírhedt Hoheneck női börtönből is vezényeltek ki rabokat. A két Aldi-vállalat, az Aldi Nord és az Aldi Süd az ARD megkeresésére megerősítette, hogy kapcsolatban álltak a harisnyagyárral. Hangsúlyozták, hogy nem tudtak a fogvatartottak dolgoztatásáról.

A Stasi-levéltár anyagából kimutatható, hogy a Volkswagen is haszonélvezője volt a kényszermunkának. A nyugatnémet autógyártó a ruhlai gépjármű-elektronikai gyárral állt kapcsolatban, egyebek között a Golf modellhez gyártatott fényszórókat a türingiai üzemben, ahol kényszermunkások is dolgoztak. A Voklswagen közölte, hogy nem voltak értesülései a megrendelt alkatrészek előállításának körülményeiről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?