Ecuadorban lehet az utolsó inka uralkodó sírja

A nemzetközi szakértőcsapat Ecuador középső részén, az Amazonas-medence esőerdejének legmélyén egy hatalmas, 80 méter magas és 80 méter széles, két tonnás kövekből épült romot tárt fel, s bár még csak a munka elején járnak, a szakemberek úgy vélik, akár több ehhez hasonló építményt rejthet a dzsungel alig egy négyzetkilométeren belül.

A találgatások máris megindultak arról, hogy mit rejt az egyelőre megközelíthetetlen rom. Egyesek szerint ez lenne Atahualpa mauzóleuma; az utolsó inka uralkodót a spanyol konkvisztádor, Francisco Pizarro harcosai fogták el és fojtották meg – annak ellenére, hogy Atahualpa állítólag egy arannyal és ezüsttel megrakodott termet ajánlott életéért cserébe. A másik elképzelés szerint Llanganati kincsét rejtik a romok, azt a hatalmas mennyiségű arany- és drágakőgyűjteményt, amelyet a császár hívei gyűjtöttek össze uruk kiszabadításához.

Atahualpa (1497-1533)

Atahualpa tetemét állítólag exhumálták, mumifikálták és elrejtették - éppen azon a helyen, ahol a szakemberek felfedezték a romokat, az viszont a legendából sem derül ki, hogy a váltságdíjként összegyűjtött kincset vele együtt, vagy csak mellé temették-e el Atahualpa hívei. A kincs így sokak fantáziáját megmozgatta, de a felkutatására induló expedíciók eleddig mind kudarcot vallottak.

Mások szerint a romok sokkal korábbiak, i.e. 500 körüliek, s egy ismeretlen preinka kultúrához köthetők, amit az eddig feltárt szerszámok előzetes vizsgálatai támasztanak alá. A helyi városi legenda úgy tartja, hogy a terület egykoron egy titokzatos civilizációnak adott otthont, ahol rendkívüli, szokatlanul magas emberek éltek, s amelyre az Óriások Elveszett Városaként utalnak.

Sötétben tapogatóznak

A romokat a Llanganates Nemzeti Parkban fedezték fel, és brit, francia, amerikai és ecuadori régészek vettek részt az expedícióban. A lelőhely alig 30 kilométerre van Baños de Agua Santa városától, de nagyjából nyolc óra alatt lehet megközelíteni a hegyes és mocsaras esőerdőn keresztül. A romok 2550 méter magasan vannak, szinte állandóan esik, s ha még ez sem lenne elég, a felfedezőkre afrikai "gyilkos" méhek leselkednek az úton.

A romok pontos kiterjedését eddig nem mérték fel. Az építmény valójában egy hatalmas fal, amely 60 fokban lejt, s egy nagy kiterjedésű, lapos részhez vezet fel. Itt emberi tevékenységre utaló leleteket találtak, s könnyen elképzelhető, hogy emberáldozás helyszíneként szolgált. Nagy részét mára benőtte a növényzet és sár borítja, így a további vizsgálatok egyelőre váratnak magukra. A közelben szintén sár és növényzet borította, valószínűleg szintén emberi kéz alkotta dombok találhatók.

A kutatók egyelőre sötétben tapogatóznak. Lehet, hogy csak egy egyszerű falról, egy ősi útról vagy egy térről (plaza) van szó, de nem zárható ki, hogy egy nagyobb épület tetejét találták meg, ahogy az sem, hogy egy rendkívül különleges, természetes sziklaformára bukkantak. Utóbbi kevéssé valószínű, lévén hogy a kövek néhol precízen illeszkednek egymáshoz, s mintha élesre csiszolták volna őket. Benoit Duverneuil amerikai-francia régész azt sem zárta ki, hogy a romok a nagy templomépítő nép, az i.e. 600 körül fennálló Panzaleo-kultúrához, esetleg az inkák riválisához, a cañarikhoz köthetők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében