50 ezer éve is temetkezhetett a neandervölgyi

A maradványok elemzéséből arra következtettek, a neandervölgyi ember már a Homo sapiens, azaz modern ember Európába érkezése előtt temetkezhetett - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányban.

William Rendu, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Ember- és Társadalomtudományok Nemzetközi Kutatóközpontjának tudósa szerint a felfedezés nemcsak azt erősíti meg, hogy a neandervölgyi ember nyugat-európai lakóhelyein eltemette a halottait, hanem viszonylag fejlett gondolkodási képességeire is utalhat.

A kutatók az 1908-ban felfedezett délnyugat-franciaországi La Chapelle-aux-Saints-i idős neandervölgyi férfi maradványaiból indultak ki. Úgy vélték, a leletek 20. századi feltárói a csontok jó állapotából arra következtettek, hogy a modern ember egy ősének temetkezési helyét fedezték fel. Feltételezésük azonban az első pillanattól vitát szított a tudósok körében, mivel a szkeptikusok úgy vélték, a feltárók félremagyarázták a leleteket, és a csontok nem célzatosan, temetéssel kerültek a megtalálási helyükre.

Az új ásatások 1999-ben kezdődtek, Rendu és munkatársai - többek közt a Bordeaux-i Egyetem és egy magán kutatóintézet, az Archeosphere régészei - hét további barlangot is megvizsgáltak. A 2012-ig tartó munkálatok során még három, két gyermek és egy felnőtt neandervölgyi maradványaira bukkantak, és feltárták egy bölény és egy rénszarvas csontjait is.

A kutatók újra megvizsgálták az 1908-ban talált ősembermaradványokat is. Ellentétben a bölény és a rénszarvas csontjaival, a neandervölgyi maradványain kevés volt a repedés, a csontok felszínét nem súrolták simára az időjárás viszontagságai, és állatok sem rágcsálták meg őket - állapították meg a régészek.

Lágy mészkő és agyag a gödör anyaga, ahol a csontokat találták, és Rendu szerint a gödör nem kerülhetett oda semmilyen természetes módon, létének egyetlen magyarázata, hogy emberi kéz műve. Erre utal az is, hogy a mészkő- és agyagrétegek a természetben mindig vízszintesen helyezkednek el, a holttest fölött azonban függőlegesek voltak.

"Ezeknek az 50 ezer éves maradványoknak a viszonylag eredeti állapota arra utal, hogy a halál beállta után gyorsan befedhették őket, ez pedig erősen alátámasztja következtetésünket, mely szerint Európának ezen a részén a neandervölgyiek törekedtek halottaik eltemetésére. Noha nem tudjuk, a korabeli temetés valamely szertartás részét képezte-e, vagy pusztán gyakorlati okai voltak, a felfedezés csökkenti a neandervölgyi és a mai ember viselkedése közötti távolságot" - hangoztatta a kutatás vezetője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma