Kudarcos ostromot ünnepelnek a kubai forradalmárok

Castróék szervezkednek

Az egykori spanyol gyarmat, Kuba a 20. század közepén az Egyesült Államok befolyása alatt állt, amerikai kézben volt a cukornád-ültetvények, a cukorgyárak és a bányák nagy része. Az ország élén egymást váltották az amerikai érdekeket kiszolgáló korrupt kormányok és diktátorok. A legtehetségesebbnek Fulgencio Batista bizonyult, aki 1935-től volt a hadsereg főparancsnoka, majd 1940-ben demokratikus választások révén került az elnöki székbe. Bár ügyelt saját gyarapodására is, hatékonyan vitte az ügyeket, ráadásul négyéves mandátumának letöltése után - szokatlan módon - visszavonult, és Floridában élvezte vagyonát.

Amikor 1952-ben puccsal tért vissza a hatalomba, a tönk szélére került Kubában viszonylagos népszerűség övezte. A hozzá fűzött remények azonban gyorsan szétfoszlottak: Batista immár korrupt, véreskezű zsarnoknak bizonyult, aki feloszlatta a parlamentet, törölte a választásokat, betiltotta a pártokat és szégyentelenül tömte zsebét. A diákság és az értelmiség tüntetésekkel, a munkásság sztrájkokkal tiltakozott, amire a terror erősödése volt a válasz.

A diktatúra elleni fegyveres harc szervezéséhez egy fiatal ügyvéd, Fidel Castro kezdett hozzá testvérével és néhány barátjával. A maroknyi fiatal azt tervezte, hogy katonai egyenruhába öltözve, konvojban jutnak be az ország második legnagyobb erődjébe, a sziget keleti részén fekvő Santiago de Cuba melletti Moncadába, amelyet elfoglalnak, egy kisebb csoport pedig a közeli Bayamóban foglal el egy laktanyát.

A Moncada

Az itt tárolt fegyverek megszerzése után visszavonulnak a hegyekbe és gerillaháborút kezdenek, amelyhez reményeik szerint hamarosan tömegek csatlakoznak. A 138 támadó külön-külön utazott Santiagóba, ahol 1953. július 26-án hajnalban egy farmon gyülekeztek. Azért választották ezt az időpontot, mert előző nap zajlottak a környék védőszentjének ünnepségei, és arra számítottak, hogy a katonák ébersége lankad, de bíztak a meglepetés erejében is.

Az akció azonban - a gondos tervezés ellenére - az első pillanattól fiaskónak bizonyult. A konvoj egyik autója defektet kapott, kettő eltévedt Santiago utcáin, ráadásul az egyik vitte a komolyabb fegyvereket. A kapuőrséget még sikerült lefegyverezniük, de egy őrjárat észrevette őket, és még azelőtt riadót fújt, hogy a támadók az épületekig eljutottak volna.

1. Castróék szervezkednek
2. Kudarc majd diadal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora