Kőbe vésnék a palesztinok az 1967 előtti határokat

2013. június 6. 12:19 MTI

A palesztinai vezetők a naksza, az 1967. júniusi arab vereség évfordulóját használták fel szerdán arra, hogy ismételten hangsúlyozzák: a jövőbeni béketárgyalásokon ragaszkodnak az 1967-es izraeli megszállás előtti határokra való hivatkozáshoz.

Korábban

"Negyvenhat éve, hogy az izraeli megszállás megkezdődött" jelentette ki Száeb Erakat palesztin főtárgyaló, aki a naksza (vereség) évfordulója alkalmából három ciszjordániai faluba látogatott, amelyek lakosságát az 1967-es hatnapos háború idején telepítették ki, majd lerombolták őket. "Folytatódik az, ami az ezekből a falvakból elűzött 5000 palesztinnal történt" jelentette ki Erakat az évente több száz palesztin családot otthonukból kilakoltató izraeli hadsereg házrombolásaira utalva a Mevo Horon zsidó telepre néző egykori Jalu faluban.

"Miért rombolták le ezt a három falut, miért rombolták le a kelet-jeruzsálemi Magreb negyedet? Mert nem gondolták, hogy a megszállás 46 évig tart, egyszerűen ki akarták sajátítani. Ami Imvászban, Jaluban és Béjt-Nubában történt, az történik most Jerikóban, Nábluszban és mindenhol máshol" mondta Erakat. "Miért űzték el az izraeliek ezeket az emberek 1967-ben? Egyszerűen azért, mert ők akarták diktálni a határokat" tette hozzá, majd megismételte azt a béketárgyalások újrakezdéséhez fűzött palesztin követelést, hogy Izrael fagyassza be a telepbővítéseket, és ismerje el tárgyalási alapnak az 1967 előtti határokat.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont "előfeltételek nélküli" tárgyalásokat szorgalmaz, ezzel utalva arra, hogy elutasítja a palesztin fél követelését. "Palesztina történelmi földjének 46 évi törvénytelen megszállása után folytatódik a humanitárius és politikai katasztrófa, és továbbra is ez uralja népünk életét Palesztinában csakúgy, mint a száműzetésben" áll Hanan Asravinak, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) központi bizottsága tagjának közleményében. "A palesztin nép nem fogad el egy újabb nakbát (katasztrófát) és egy újabb vereséget, nem fogja hagyni, hogy még egyszer gyökerestől kitépjék a földjéből, hanem addig küzd, amíg vissza nem szerzi legitim jogait" szögezte le Asravi asszony.

A Ciszjordánia megszállásának 46 éve alkalmából készült jelentésében a B'Celem izraeli emberi jogi szervezet azt veti Izrael szemére, hogy "de facto bekebelezte a C övezetet, azaz az ellenőrzése alatt lévő palesztin területek 60 százalékát, és olyan feltételeket teremtett, amelyek tartósítják ezt a helyzetet, és befolyással vannak az övezet végleges jogállására". A szervezet emlékeztet, hogy ebben az övezetben a palesztinok számára tilos vagy erősen korlátozott az építkezés és a fejlesztés. "Ugyanakkor Izrael a nemzetközi joggal ellentétesen arra biztatja a saját polgárait, hogy telepedjenek le Ciszjordániában", "a C övezet jelentős részeit bérbe adva és bőséges vízkészleteket biztosítva a telepek számára" áll a jelentésben.

Zeev Elkin külügyminiszter-helyettes szerdán megismételte: Izrael nem hajlandó az 1967 előtti határok alapján tárgyalni. Ez a közvélemény óhaja is: a megkérdezettek 67 százaléka támogatja ugyan a zsidó és a palesztin állam közötti területmegosztást, de elutasítja az 1967 előtti határok alapul vételét az önálló palesztin állam határainak kijelölésekor. A megkérdezettek 19 százaléka a C övezet szinte teljes egészének a bekebelezése mellett van. John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn óvta Izraelt, hogy ne mulassza el a palesztinokkal való békekötés "utolsó esélyét", míg Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy "a palesztin-izraeli konfliktus olyan pont felé közelít, ahonnan nincsen visszaút". "A közel félévszázada tartó megszállás nem elfogadható, sem erkölcsileg, sem politikailag, sem stratégiailag, sem pedig emberileg" szögezte le a világszervezet főtitkára.