Orient Gyula

Kevés magyar orvostörténészeink egyike, Orient Gyula a Máramaros megyében lévő Nagybocsókon látta meg a napvilágot egy görög katolikus lelkész fiaként. Elemi iskoláit szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait pedig Máramarosszigeten végezte. A gyógyszerészeti szakma iránt nagybátyja révén kezdett el érdeklődni, akinek közbenjárására gyógyszerész-gyakornokként Bácskába került, majd a Budapesti Egyetemre vették fel, ahol többek között Eötvös Loránd is tanította.

Egyetemi évei alatt a fővárosi Mátyás téri gyógyszertárban vállalt állást. Miután 1891-ben sikeresen lediplomázott, Than Károly a Pázmány Péter Egyetem kémiai intézetébe került. Közegészségügyi laboratóriumbeli munkássága mellett kutatásokat is végzett, amelyek eredményeit cikkekben publikálta.

Megnősülése után a Gömör vármegyei Csetneken megvásárolt egy gyógyszertárat, amelyet 1898-ban eladott, s Kolozsvárra költözött. A kincses városban a Ferenc József Tudományegyetemen, Fabinyi Rudolf kémiai intézetében gyakornokoskodott, majd tanársegéd lett. 1900-ban gyógyszerészdoktorrá avatták. Gyógyszerészeti munkássága mellett beiratkozott az orvosi karra is; a befektetett munka és az egész napos tanulás és munka gyümölcse 1906-ra ért be, amikor átvehette orvosi diplomáját. Azonban mindezért hatalmas áldozatot kellett hoznia, ugyanis a munkával teli napok és éjszakák miatt tönkrement házassága, s elvált feleségétől.

Az egyedüllét hatására még jobban belevetette magát a munkába, majd 1911-ben újranősült. Második feleségével, a szintén gyógyszerész Kereszetessy Sárával jól tudtak közösen dolgozni a kémiai intézetben. 1912 és 1917 között négy gyermekük született, elsőszülött fiuk, Gyula szintén gyógyszerész lett. Az első világháború utolsó évében egyetemi magántanárrá avatták. Trianon után nem költözött el Erdélyből, hanem megszervezte a román nyelvű gyógyszerészképzést Kolozsváron.

1920-ban az egyetem orvosi karának biológiai és toxikológiai analízis tanszékének élére került, s 1934-ig oktatta a hallgatókat a gyógyszertan alapjaira. A belgyógyászként, fogorvosként, szájsebészként is tevékenykedő Orient nyugdíjazása után hihetetlen szenvedéllyel vetette bele magát a tudománytörténeti kutatómunkába. Gyakorlati orvosként a tudományterület háttértörténete is igen élénken foglalkoztatta, ám nem csupán a biokémia és a bakteriológia vizsgálati módszerei érdekelték. Kolozsvári évei alatt Erdély gyógyszer- és orvostörténetét kutatta. Életművének legmaradandóbb és legnagyobb ékköve a Gyógyszertörténeti Múzeum létrehozása volt.

Főbb történeti művei:

• Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története, Kolozsvár, 1926.
• Az erdélyi alchimisták, Bethlen Gábor fejedelem alchimiája, Kolozsvár, 1927.
• Adatok az erdélyi gyógyszertárak történetéhez, Buletinul Farmacistilor, Kolozsvár, 1928. 11. sz.
• Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai, 1933.
• A szerzetes és orvospapok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése Erdélyben, 1933.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban