Veszélyben a civilizációk bölcsője

Római kori templomok, keresztes lovagvárak és középkori mecsetek estek áldozatul a 18 hónapja tartó polgárháborúnak, amelynek végét – a nemzetközi közösség diplomáciai közvetítésének folyamatos kudarca miatt – egyelőre senki nem látja. A szír közigazgatás és a közrend összeomlása következtében rablók szállták meg az ország kulturális örökségét, felidézve ezzel a 2003-as amerikai invázió máig kísértő emlékét, amikor illegális kereskedők és rablók lepték el Irakot.

Szíria civilizációs bölcső, ahol emberi települések már több mint ötezer éve jelen vannak az országban. Egészen a modern időkig komoly energiákat fordítottak arra, hogy megóvják azokat a területeket, ahol egykoron babilóniaiak, bizánciak, rómaiak, görögök, az Ommajádok és oszmánok éltek. A háború eszkalálódásával párhuzamosan azonban egyre kevesebb katona állomásozott a kulturális örökségek helyszínein, mivel a legtöbb erőt a hadműveleti területekre kellett átcsoportosítani.

A kulturális és építészeti emlékek elleni támadásokért a kormánycsapatok és a lázadók egyaránt felelősek. Az utóbbi időkben a közösségi médiumoknak – így a Facebooknak és a Youtube-nak – köszönhetően többé-kevésbé valós képet kaphattunk a szíriai helyzetről, amelynek legpontosabb értékelését a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó, a közel-keleti országban végzett pusztításról májusban terjedelmes jelentést közlő Global Heritage Fund végezte el.

A legveszélyeztetettebb világörökségi helyszínek közül kiemelkedik Crac des Chevaliers. A 12-13. században egy hegy tetejére épült keresztes vár az ellenállás egyik fészkére, a szitává lőtt Homszra tekint a magasból. Helyszíni beszámolók szerint a területen békés kormányellenes tüntetések voltak, amikor márciusban a rezsim elkezdte bombázni a hegy környékét. Ennek következtében állítólag megsérült a külső fal, de az eredetileg kápolnának épült, mecsetté átalakított építmény is megrongálódott.

Palmüra mellett komoly károk keletkeztek a Hamától 60 kilométerre északnyugatra található Apamea római kori városban is. A szír tankok megszállták az oszlopokkal szegélyezett utcát, ahol lőni kezdték a 12. században épült Qala'at al-Mudiq-erődöt, amely egy római akropolisz tetején áll. A káoszból a fosztogatók húztak hasznot, s mindent elvittek, ami mozdítható volt, a római mozaikoktól kezdve egészen az oszlopfőkig. A rablóknak azóta bottal üthetik a nyomát: félő ugyanis, hogy a bűnözők egy az egész térségre kiterjedő illegális kereskedelem láncszemei, akik a Közel-Kelet régészeti helyszíneit dúlják fel.

Komoly problémát jelent az is, hogy a legnagyobb károkat elszenvedő emlékművek a városok szívében találhatók, ahol még megjósolni sem lehet, hogy mikor lesz vége a harcoknak. Köztük van az ország délnyugati részén található Dara városa, ahol 2011 márciusában megkezdődtek a felkelések. Az iszlám hódítás idejére keltezhető Umari mecsetet folyamatosan bombázták, s ott van Homsz, ahol megszámlálhatatlan mecset, piac és templom áll romokban. Legutóbb pedig Szíria második legnagyobb városára, a kereskedelmi központként is szolgáló Aleppóra is átterjedtek a harcok, amelyek nem kímélték meg a település központjában fellelhető csodás középkori citadellát sem, mely ma már a hadsereg átmeneti táboraként funkcionál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege