Lefordították a szeptember 11-i támadás helyszínén talált agyagtáblákat

Az agyagtáblákat a Customs House alagsorában tárolták, mikor a World Trade Center az épületbe becsapódó repülőgépek után leomlott. Az ősi, négyezer éves táblákat – összesen 301-et – valamikor a támadás előtt lophatták el Irak déli részéből. Az amerikai vámhatóság végül lefoglalta a leleteket, amelyek átmenetileg a WTC alagsorában nyertek elhelyezést.

Amikor a gyűjteményt a terrortámadás után megtalálták, egy újabb raktárba tették őket, ahonnan a Harvard University's Semitic Museumba kerültek; itt Dennis és Jane Drake Piechota vezetésével egy speciális restaurációs eljárás alá vetették – egy különleges kemencében lassan kiégették, majd fürdővízben sót nyertek belőlük. A táblák újra kerámiakeménységűek lettek, amivel sikerült meghosszabbítaniuk „élettartalmukat” és visszanyerték eredeti formájukat.

A tudósok azóta megtudták, hogy az agyagtáblák eredetileg a sumerok vallási fővárosából, Nippurból származnak, közülük 145 egy magas rangú, földműveléssel foglakozó tisztviselő, Aradmu gyűjteményét képezte. Az agyagtáblák fordítását Benjamin Studevent-Hickman harvardi asszirológus végezte el. Mivel a közel-keleti országgal kötött egyezmény értelmében az agyagtáblákat vissza kellett szolgáltatni Iraknak, Studevent-Hickman a leletekről készített fotókon folytatta a kutatását. Amiből egy agrártársadalom képe rajzolódott ki: szamarak, ökrök és gabonák átvételéről lehet olvasni – de például az is kiderült, hogy a hitelezők 33 százalékos kamatlábbal dolgoztak, ami csak elsőre tűnik soknak, a „sarc” mértéke ugyanis teljesen elfogadott volt Mezopotámiában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek