Emlékek az eltűnt szomszédságról

Az Emlékek az eltűnt szomszédságról – zsidók Budapesten és Pozsonyban a második világháború vége után nevű projekt azt az univerzálisnak is nevezhető történetet próbálja meg bemutatni, hogy egy közösség általában véve milyen módon reagál a politikára, hogyan változik meg az emberek életmódja, miközben megpróbálják meghaladni a háború traumáját és újjáalakítani a szétzilált közösségeket, szembenézve a társadalomból való kizárással, és a korábbi otthonaikba való reintegrálódásukat kísérő mindennapi problémákkal.

A kutatás célja, hogy rámutasson a megbélyegzés és a sztereotípia-képzés káros következményeire, illetve ezek kihatására egy csoport viselkedésére. A két történész a kiválasztott emberekkel elkészített interjúk és a szakirodalom alapján egy olyan didaktikai anyagot állít össze, amely workshopok keretében nyújthat majd segítséget a diákok készségeinek fejlesztéséhez – a múlt kritikai megértéséhez és a különféle nézőpontok alkalmazásához a környező világ értelmezése során.

Slávka Otcenášová és Zahorán Csaba úgy vélik, hogy valószínűleg a tizenkettedik órába léptünk, ami a szemtanúkat illeti, hiszen egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek saját emlékeik vannak a holokausztról és arról, ami azután következett. Az ő tapasztalataik és szubjektív benyomásaik így végérvényesen elvesznek. Bár a holokauszt és túlélőinek témája sok kutatót foglalkoztat, a két történész egy kevésbé gyakori megközelítést alkalmaz: inkább a következmények „orvoslásának” módjaira és az európai társadalmakat a második világháborúban ért tragédiák feldolgozására koncentrálnak. Beleértve a többségi, vagyis „nem zsidó” közösségeket is, hiszen a holokauszt rájuk nézve is komoly csapást és veszteséget jelentett.

Ráadásul a diszkrimináció, bizonyos csoportok és közösségek kizárása a társadalomból, a kollektív bűnösség, a nacionalizmus és a rasszizmus sajnos olyan jelenségek, amelyek a történelemben – kisebb-nagyobb mértékben – rendszeresen megismétlődnek, következményeiket pedig mindig újra és újra kezelni kell, egyre új és új sebeket látva el. Ezért a koncentrációs táborokból és gettókból visszatért emberek tapasztalatai ma is nagyon hasznosak lehetnek, például a Jugoszlávia felbomlását kísérő konfliktusokat követően vagy a kevésbé drámai, de időnként nem kevésbé súlyos és traumatikus következményekkel járó társadalmi változások és válságok után.

A kutatásról és más projektekről többet is megtudhat a következő honlapon: www.geschichtswerkstatt-europa.org

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel