Felavatták Tisza István szobrát

A Thököly út és a Róna utca találkozásánál lévő téren, a volt kormányfő születésének 151. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a polgármester Tisza Istvánt a Bethlen István miniszterelnök előtti korszak legnagyobb formátumú politikusának nevezte, akit "mindenhonnan támadtak", és akit következetessége, küldetés- és felelősségtudata emelt ki a kor politikusai közül.

Papcsák Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy Tisza István az utolsó pillanatig ellenezte Magyarország hadba lépését az első világháború előtt, "mégis kénytelen volt a háborúba vezetni az országot". Nem tért ki a felelősség alól, ha kellett, a fronton szolgálta hazáját - fűzte hozzá.

A polgármester úgy fogalmazott: a néhai kormányfő "annak a számunkra követendő értékrendnek a megtestesítője, amely ellen a Károlyi Mihály szobráért aggódók küzdenek leginkább". Mint mondta, a Károlyi-féle ámokfutás eltüntette a jogrend és a parlamentáris rendszer minden maradványát Magyarországon, és "egyoldalú fegyverletétellel kiszolgáltatta az országot és a népet a rátámadó területrabló szomszédoknak".

Szólt arról, hogy a zuglói képviselő-testület e heti ülésén úgy döntött, kérelmezi a fővárosi önkormányzattól a szobornak helyet adó tér Tisza Istvánról való elnevezését. Az egykori miniszterelnököt idézve Papcsák Ferenc kiemelte: "az egyént csak az emelheti fel, ha magasabb céloknak rendeli alá magát". A sors különös fintorának mondta, hogy a mélyen hívő református kormányfőt éppen a reformáció világnapján, október 31-én lőtték le merénylők 1918-ban. Emlékeztetett arra, hogy Tisza István ellen korábban a Parlamentben is követtek el sikertelen merényletet.

Maruzsa Zoltán történész, a Tisza István Baráti Társaság elnöke beszédében rámutatott: Tisza István első miniszterelnöksége (1903-1905) alatt határoztak II. Rákóczi Ferenc egykori fejedelem Törökországból való hazahozataláról és a házszabály módosításáról. Az általa 1910-ben alapított és vezetett Nemzeti Munkapárt a liberalizmus és a modern etikai konzervativizmus alapján állt - állapította meg.

Elmondta, hogy Tisza István 1912-ben az Országgyűlés elnöke, majd 1913-ban másodszor is miniszterelnök lett, utóbbi posztot 1917-ig töltötte be, amelynek során legfontosabb feladatának az államhatalom megszilárdítását és a nemzetiségekkel való megegyezést tekintette. Második miniszterelnöksége alatt hozták meg az új sajtótörvényt és alapítottak egyetemet Debrecenben és Pozsonyban - fűzte hozzá. A történész rávilágított arra is: Tisza István nem akart háborút, többször kiállt a békéért, ezért igaztalanul vádolták a háború kitöréséért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban