Azonosították a gyógyítás istenének szentélyét

Görög régészek az ország középső részén, autópálya-építés során találták meg a gyógyítás görög istene, Aszklépiosz szentélyét. „Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy megtaláltuk ezt az eddig ismeretlen szentélyt” – nyilatkozta Maria-Fotini Papaconstantinou régész.

Az archeológus szerint versenyt kelt futniuk az idővel; még a bulldózerek érkezése előtt kellene feltárniuk az építményt. A felfedezésre ugyanis nem sokkal a leletmentő ásatásra kitűzött határidő lejárta előtt került sor, ezért hamarosan át kell adniuk a terepet az útépítőknek. „A két évre tervezett munkával hat hónap alatt végeztünk” – fogalmazott Papaconstantinou.

A szentély Athéntól 200 kilométerre északra, az ókori kikötőváros, Dafnounta külvárosában található, Lamia mellett. Az építmény az i.e. 5. századra keltezhető, s az egyik legkorábbi olyan szentélynek tartják, amely az Aszklépiosz-kultusszal hozható összefüggésbe. Mivel nem túl nagy – területe csupán 30-szor 15 méter –, könnyen elképzelhető, hogy egy vidéki város mellett épült fel. A szentélyt felkereste az ókori görög utazó, Sztrabón is.

Az első régészeti maradványokat a Pátra-Athén-Thesszaloniki autópálya építése során találták meg. Csak azt követően sikerült azonosítani, hogy az ékszerek és cserépdarabok után egy olyan, kígyó alakú áldozati ajándék is előkerült, amely egyértelmű utalás Aszklépioszra, akinek legfőbb attribútuma a pálcán körültekeredő kígyó volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"