A roma holokausztra emlékeztek

Járóka Lívia európai parlamenti képviselő - mint közleményében kiemelte - beszédében figyelmeztetett, hogy a romák történelmével kapcsolatos tudatlanság nagyban hozzájárul a romákkal szembeni előítéletekhez, és az elfogadás akadályát képezheti. Szerinte ezért támogatni kell azokat a kutatásokat, amelyek a romák és a többségi társadalmak évszázados együttélését mutatják be.

A rendezvényen az uniós intézmények mellett az EBESZ és az ENSZ is képviseltette magát. Járóka Lívia kiemelte: kötelességünk megemlékezni a roma holokauszt, azaz a Porrajmos (szó szerint: elemésztés) áldozatairól, hiszen széles körben még ma sem ismert, hogy romák százezreit gyilkolták meg a II. világháború során, közülük sok ezret megsemmisítő táborokban.

A roma származású magyar képviselő emlékeztetett: egyetlen napon, 1944. augusztus 2-án, amikor Himmler parancsot adott az auschwitzi cigánytábor felszámolására, négyezer romát, köztük nőket és gyerekeket gyilkoltak meg. Ezért a Cigány Világszövetség 1972-ben elfogadott javaslata alapján világszerte ezen a napon emlékeznek a roma holokausztra.

Járóka Lívia elmondta: bár Helmut Schmidt német kancellár 1982-ben elismerte a romák elleni népirtás tényét, a zsidó holokauszt árnyékában sokáig ismeretlen maradt a Porrajmos. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő támogatásban részesülhessenek azok az egyetemek, tudományos társaságok és kutatóintézetek, amelyek segítenek a romák által hosszú történelmük során átélt viszontagságok feltárásában és bemutatásában.

"A kirekesztés és üldöztetés sötét napjaira emlékezvén közös történelmünk felemelő pillanataiból kell erőt és reményt merítenünk, hogy összefogva méltóságteljes, együtt lélegző közösséggé válhassunk. Mert ahogy közös a múltunk, úgy közös lesz a jövőnk is" - fogalmazott Járóka Lívia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai