Nyomtatásban Andric első kézirata

A periodika 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelent meg: emlékezéseket, tanulmányokat közöl a kitűnő íróról abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az Ivo Andric Alapítvány nevében Predrag Palavestra akadémikus az ünnepi kiadvány nyilvános bemutatóján elmondta, hogy különös figyelmet érdemel az első Andric-kézirat 1911-ből. A levél barátjának, Milos Vidakovic költőnek szól, most közlik először, az írást pedig bőséges magyarázattal kellett kiegészíteni - jegyezte meg az akadémikus.

Andric többek között azt írta barátjának:"Dolgozom valami csekélységen". Ez arra utalhat, hogy az U sumrak (Sötétedés előtt) és a Blaga i dobra mesecina (Enyhe, jótékony holdfény) című versekről van szó, amelyek még azon az őszön (1911) megjelentek a Bosanska vila (Bosnyák tündér) című folyóiratban.

Olvasható Andric és a Matica Hrvatska (Horvát anyácska) kiadó levélváltása novelláinak kiadásáról 1946-ból és 1947-ből, ezekből kiderül, hogy az író milyen dühös volt és mennyire elkeseredett amiatt, hogy az eredeti nyelvezetét 190 helyen megmásították, vagyis a bosnyák nyelvjárásban írt szövegeit teljesen átírták horvátra, ezzel értelmetlenné váltak a bosnyák kifejezések. A zágrábi kiadó a levélváltás után visszavonta a kinyomtatott novellásköteteket, majd ismét megjelentette az eredeti Andric-kézirat alapján.

Az évkönyvben először olvasható Andric 1940-es berlini naplója, amelyet Zanet Djukic-Perisic rendezett sajtó alá. Az író ebben az időszakban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Berlinben. Andric előtte többhelyütt teljesített diplomáciai szolgálatot, de Berlin volt karrierjének csúcsa. A náci Németország 1941-ben a Jugoszlávia elleni invázió kezdetekor Andricot és a többi délszláv diplomatát is kiutasította az országból.

Biljana Djordjevic-Mironja irodalomtörténész pedig tanulmányban rekonstruálta az irodalmi Nobel-díj odaítélése körüli eseményeket. Ebből az írásból kiderül, hogy a jugoszláv állam nemzeti bizottsága Ivo Andric mellett Miroslav Krleza horvát írót, drámaírót is jelölte a kitüntetésre - idézett az évkönyvből a Tanjug szerb hírügynökség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház