2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Befejeződött az ozorai várkastély felújítása

2002. december 11. 12:19

Befejeződött a Dunántúl egyik legnagyobb épen maradt vára, az ozorai várkastély felújítása a közelmúltban; a csaknem két évtizedes rekonstrukció révén az épület visszanyerte eredeti szépségét.

Szack Ferenc, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Tolna megyei kirendeltségének műszaki főelőadója az MTI-nek elmondta: az 1981-ben indított munkálatok során megerősítették a belső vár tetőszerkezetét, helyreállították a homlokzatokat, az idén pedig felújították a torony tetőterét, és korszerűsítették a fűtést. A kivitelezés fő szempontja az volt, hogy a várkastély gótikus és barokk jegyei ne sérüljenek, az adott korra jellemző boltívek, loggiák, oszlopok a jövőben is láthatóak legyenek.

A várkastélyban a közönség már megtekintheti a rekonstruált kapualjakat, a középkori árkád pilléreit, a kutat. A lovagterem, a kártyaszoba és a helyreállított erkélykápolna megtekintésével pedig bepillantást nyerhet a korabeli nemesi, főúri családok életébe is - mondta el. Szack Ferenc beszámolt arról is, hogy a KVI 1995 óta 200 millió forintot költött a várépület rekonstrukciójára, és a Széchenyi-tervnek köszönhetően az idén további 180 milliót fordíthatott e célra.

Felidézte: a mintegy 900 négyzetméter alapterületű Tolna megyei erődítményt 1416-tól kezdődően építtette Ozorai Pipo, Zsigmond király Firenzéből származó hadvezére. Az itáliai mesteremberek és művészek által alkotott négyzetes alaprajzú, kétemeletes, nyeregtetős gótikus stílusú várat a főúr özvegye a Héderváry családra hagyta, tőlük száz évvel később Török Bálint hódította el. A várkastély 1545-ben elesett a török elleni harcokban, és Buda felszabadítását követően sokáig romokban állt. A falakat az 1730-as években az Esterházyak építtették újjá. Az épületet a XIX. századtól használták megyei börtönnek és magtárnak is. Szack Ferenc szólt arról is, hogy a felújítás igazából a külső fal és az ahhoz tartozó négy bástya rekonstrukciójával lenne teljes, de ahhoz további régészeti kutatások és mintegy 200 millió forint többletforrás szükséges. A várban jelenleg Illyés Gyula emlékkiállítás működik, de a létesítmények lehetővé teszik más tárlatok, konferenciák, esetleg lovagi tornák megrendezését is, ezért napirenden van az állami tulajdonú és a KVI kezelésében lévő kastély hasznosítása - fűzte hozzá.

Az MTI információ szerint a KVI azt szeretné, ha a műemlék vagyonkezelője a jövőben a Tolna Megyei Önkormányzat lenne. Az önkormányzat részéről a döntést nehezítheti, hogy a kastély működtetésének költsége becslések szerint mintegy 30 millió forint évente, mely a megyének súlyos anyagi terhet jelenthet.

MTI

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár