Rengeteg a fel nem robbant világháborús bomba Németországban

Noha a második világháború már réges-régen véget ért, a fel nem robbant bombák, illetve lövedékek még ma, a 21. század elején is komoly veszélyforrások Németországban, ugyanis közel kétmillió darabot dobtak le belőlük az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia haderői. A veszedelmes szerkezetek 10-15 százaléka sosem robbant fel. Egyedül Brandenburg területén 350 tonnányi lövedék, akna, gránátvető és bomba van, ezek egy része mezőkön, a többi a háború után kiépített lakott területek közelében helyezkedik el.

A háborús lövedékek megsemmisítéséért felelős brandenburgi hivatal éves költségvetése 13 millió euró. A fel nem robbant lövedékeket többségükben az amerikai és brit légi felvételek alapján azonosítják, melyeket a bombázások után készítettek a szövetségesek pilótái.

A bombák által leginkább „fertőzött” területek egyike Oranienburg, ugyanis a szövetségesek úgy hitték, hogy itt fejlesztik ki a német atombombát, ezért a térségnek számos bombázást kellett elszenvednie.
A megtalált és szállítható állapotba helyezett bombákat egy kummersdorfi létesítménybe viszik, ahol távirányítású fűrésszel távolítják el a bombák detonátorát és gyutacsát. Ha elegendő – 25 és 35 tonnányi – szétszerelt lövedék összegyűlik, egy hatalmas homokgödörben felrobbantják a veszélyes harci eszközöket.

A föld alatt azonban még mindig számos bomba rejtőzik; ezek minél tovább maradnak a földben, annál veszélyesebbé válnak. Számos robbanószerkezet belső biztonsági rendszerét kezdte ki az idő vasfoga, ezért bármikor felrobbanhatnak maguktól, pusztító tüzeket okozva.

A talaj alatt rejtőző világháborús bombák Magyarországon is potenciális veszélyforrások, a fővárosi építkezések során szinte havi rendszerességgel találnak rá a második világháború földben pihenő gyilkos emlékeire.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?