Megvizsgálták a háborúk gyakoriságának okait
2011. július 4. 14:21
A háborúk növekvő száma kapcsolatban lehet az új országok tömeges létrejöttével és ezen területek gazdasági fejlettségével – derül ki egy brit és egy német tudósnak az Economic History Review hasábjain publikált tanulmányából.
Korábban
A háborúk számának növekedését egy a Warwicki és a Humboldt Egyetemek együttműködésében megvalósuló új kutatás vizsgálta. A német és brit tudósok szerint 1870 és 2001 között átlagosan évi két százalékkal növekedett a háborúk száma, valamint a fegyveres konfliktusok fokozódása kapcsolatban lehet a gazdasági növekedéssel és az új határok létrejöttével.
A huszadik század második fele a béke időszakaként él a nyugati világ emlékezetében, viszont a kutatás szerint ekkor nőtt meg igazán a konfliktusok száma. A Mark Harrison és Nikolaus Wolf által jegyzett tanulmány szerint 1870 és 1913 között átlagosan évente hat háború volt, míg a két világháború idején már tizenhét. A hidegháború időszakában drámaian megugrott a fegyveres összeütközések száma, évente 31 esetben választották az államok peres ügyeik fegyveres rendezését. A szovjet blokk összeomlását követően nem sokat változott a helyzet, évenként 36 alkalommal szólaltak meg a fegyverek az 1990-es években.
Mark Harrison kiemelte, hogy a kutatás egyértelműen rávilágít az új államok és határok létrejöttének, valamint a háborúk számbeli növekedésének kapcsolatára. A két tudós mérésének alapja a résztvevő országok párokba rendezése volt. Nem elemezték a háborúk intenzitását és méreteit, mert a fő cél az volt, hogy az összecsapásokra való állami hajlandóságot ragadják meg. A tanulmány csak az államközi villongásokat számolja, ezért a polgárháborúk nem tartoztak a vizsgált konfliktusok körébe.
A tanulmány érdekes megállapítása, hogy a nagyobb gazdaságú országok gyakrabban kezdeményeznek konfliktust más államokkal, amely egy állandó, de a számarányokat tekintve nem növekvő tendencia volt az elmúlt 120 év folyamán, vagyis a katonai vállalkozásokban való részvételi kedv a világgazdaságból való részesedés szerint oszlott meg.
Mark Harrison szerint az államok gyakrabban kezdenek konfliktusokat, de nem azért mert háborút akarnak kezdeni, hanem mert megvan a gazdasági lehetőségük rá. Ezt a megállapítást a kutatás három okkal magyarázta. Egyrészt a gazdasági növekedés olcsóbbá tette a fegyverek beszerzését, másrészt a modern államok pusztító erejének növekedése összefügg az adók és kölcsönök által beszerzett állami bevételek növekedésével, viszont ezt a növekvő pénzügyi kapacitást már a demokrácia erősödése segíti elő.
Harmadrészt a háború ugyan bomlasztja a gazdaságot, de azon államok, melyek képesek a gazdasági kapcsolataikat a harcok során is fenntartani, jobban tudják finanszírozni a konfliktussal összefüggő kiadásaikat. Vagyis azok a tényezők, amelyek a politikusokat a háború elkerülésére késztetik – termelés növekedése, demokrácia, kereskedelmi lehetőségek – magát a háborút megkönnyítik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
