Geológiai vizsgálatokkal oldották meg a több ezer éves földrajzi rejtélyt
2011. június 9. 11:55
Igaza volt Sztrabónnak, az évezredekkel ezelőtt élt görög földrajztudósnak, mert egy geológusokból és régészekből álló csoport kutatásai szerint Pireusz félszigete valaha tényleg sziget volt.
Korábban
Az i.e. 1. században élt görög utazó, Sztrabón szerint az Athéntól délre, Pireusznál található félsziget valaha sziget volt. A tudós görög állítását sokan vitatták, mert az emberi emlékezet ritkán őrizte meg a földrajzi változások emlékét névadás formájában. Sztrabón kijelentésének kérdését árnyalta az a tény is, hogy az ógörög Pireusz elnevezés etimológiai eredete is szigetre utal. Francia és görög geológusok illetve régészek egy csoportja azonban nemrég megvizsgálta a több ezer éves enigmát, és az eredmények az ókori geográfust igazolták.
A csoport először üledékmintákat vett Pireusz közeléből, melyeket később radiokarbonos vizsgálatnak vetettek alá. Az elvégzett elemzések kimutatták, hogy a térségben 8 ezer évvel ezelőtt egy maihoz hasonló formájú félsziget volt. A földrajzi képződmény 6 ezer évvel ezelőtt elvesztette szárazföldi összeköttetését, és az utolsó jégkorszakot követő tengerszint-emelkedésnek köszönhetően vált szigetté.
Mintegy 4 ezer évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, melynek során a Képhiszosz és Korüdallosz folyók hordaléka fokozatosan feltöltötte a a sziget és a szárazföld közötti részt, létrehozva egy sekély lagúnát. Az athéni állam virágkorára már egy mocsaras rész ívelt Athénig. A geológusok vizsgálatai során az is bebizonyosodott, hogy a lagúnát nem a Pireuszi, az athéni kikötét is védő fal építési munkálatai során töltötték fel.
Sztrabón az i.e. 1 században élt görög származású utazó volt. Szinte hiánytalanul fennmaradt műve, a Geógraphika hüpomnémata (Földrajzi feljegyzések) saját utazásainak leírását és más görög és latin szerzőktől átvett földrajzi információkat tartalmaz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap