2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Famatuzsálemek mesélnek a klímaváltozásról

2011. május 10. 13:26 Science Daily, MTI

Az El Nino- és a La Nina-jelenség 1100 éves történetét "olvasta ki" a fenyőfa-matuzsálemek évgyűrűiből egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Climate Change legújabb számában számolt be.

Az El Nino óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszíni hőmérséklet periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony táján veszi kezdetét, ezért hívják El Ninónak, a gyermek Krisztus spanyol elnevezésére utalva. Az El Ninóval ellentétben a La Nina (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén előforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti.

A meteorológusok hónapokkal előre képesek megállapítani az El Nino-jelenség várható intenzitását. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tudósok megjósolhassák, miként viselkedik majd ez az éghajlati rendszer a globális felmelegedés viszonyai közepette, ismerniük kellene a távoli múlt történéseit. Ebben kevés támaszt nyújtanak az óceáni hőmérséklet mérései, amelyek mindössze 150 éves múltra tekintenek vissza.

A kérdést a matuzsálemi korú fenyőfák segítenek megválaszolni, hiszen az intenzív El Nino-jelenség szokatlanul csapadékos és enyhe teleket eredményez, így ilyenkor a fák évgyűrűi is szélesebbek. A La Nina ellenkezőleg, szárazabb és hidegebb időjárást hoz, emiatt az évgyűrűk is keskenyebbek.

A tudóscsoport Jinbao Li, a Hawaii Egyetem kutatójával az élen az Egyesült Államok dél-nyugati részén a répafenyők nemzetségéhez tartozó három fenyőfaj - a bozontos fenyő (szálkástobozú fenyő, Pinus aristata), a simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), valamint a rókafarkfenyő (Pinus balfouriana) évgyűrűit vizsgálta. Ezek a fák a világ legidősebb élőlényei közé tartoznak, akár több ezer évig is elélnek.

Az évgyűrűk tanúsága szerint az El Nino-jelenség intenzitása nagyfokú változékonyságot mutatott. Voltak évtizedek, amikor igen nagy aktivitás jellemezte az óceáni-légköri éghajlati jelenséget, és olyanok is, amikor alig-alig "adott hírt magáról". A leggyengébb a XI. században, a legintenzívebb pedig a 18. században volt a jelenség.

A fák évgyűrűiben kódolt információ egybeesik a tavak fenéküledékéből vett minták adataival, amelyek szerint a csendes-óceáni térségben rendszeresen váltakoztak a melegebb és hűvösebb periódusok, amelyek 50-90 évig tartottak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár