Rituális gyilkosság során halt meg a több ezer éve élt angliai férfi

2011. március 30. 09:38 Science Daily

Rituális gyilkosság áldozata lett az a 2500 éve élt férfi, akinek koponyájában agyvelőt is találtak a Yorki Egyetem területén végzett ásatások során.

Korábban

A tudósok a koponyán talált törésekből és – a valószínűleg egy éles késsel történt – vágásokból arra következtettek, hogy a 26 és 45 év közötti vaskori férfit előbb felakasztották, majd gondosan lefejezték, s úgy temették el. A régészek még 2008-ban, a Heslington East nevű campus bővítésekor végzett ásatások során bukkantak az emberi maradványra, a koponyán belül pedig Európa egyik legidősebb agyvelejét találták meg.

Az archeológusokból, kémikusokból, neurológusokból és biorégészekből álló csapat most azt próbálja megfejteni, hogy az emberi szerv miként maradhatott fenn, miközben a többi lágy biológiai szövet eltűnt – a kutatócsoport a férfi halálának és eltemetésének körülményeit is megvizsgálta, mivel szerintük ez vezetheti el őket a kérdés megválaszolásához. A Yorki Egyetem és az English Heritage által finanszírozott kutatás eredményeit a Journal of Archaeological Science című folyóiratban tették közzé.

Az egyetem által felkért York Archaeological Trust szakemberei homokos agyagföldben találták meg a koponyát, arccal a föld felé. A felfedezés után a koponyát és az emberi agyat is szigorú biztonsági előírások között tárolták, majd az egyetemen CT-vizsgálatnak és spektrométerekkel történő teszteknek vetették alá a leletet. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a férfi i.e. 673-482 között élhetett, DNS-láncolatát pedig a Toszkánában és a Közel-Keleten élt emberekkel rokonították.

„Ez minden idők legkiterjedtebb vizsgálata, amelyet egy fennmaradt emberi agyon végeztek el. Reméljük, hogy ezzel sikerül megértenünk: miként maradhatott fenn az agyvelő, annak ellenére, hogy a többi lágy szövet eltűnt” – nyilatkozta Sonia O'Connor, a Bradfordi Egyetem kutatója. „Az agy hidratált állapota és a rothadás hiánya is azt sugallja, hogy a férfi halálát gyorsan követte a temetés. Ez, azaz az események láncolatának rendkívüli sorozata magyarázhatja meg az agy állapotának kivételességét” – tette hozzá O’Connor, aki kutatótársaival egybehangzóan azt állítja: semmi nem utal (balzsamozás, füstölés) arra, hogy az agy konzerválása szándékosan történt volna.