Széchenyi-díjat kapott Szabó Miklós régész
2011. március 15. 16:13 MTI
Mindenki életében nagy dolog egy ilyen rangos kitüntetés, amelyre az ember igazából nem számít, de ha mégis úgy alakul, borzasztóan jólesik, arra gondolván, hogy munkásságának a jutalma is megvan - mondta az MTI-nek Szabó Miklós egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatóprofesszora, aki a nemzeti ünnep alkalmából hétfőn vehette át a Széchenyi-díjat a Parlamentben.
Szabó Miklós az indoklás szerint az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapta a magas tudományos kitüntetést.
Jelenlegi kutatásait ismertetve Szabó Miklós elmondta, hogy nyomdába került a kutatócsoporttal közösen írt újabb könyve. A francia nyelven megjelenő kötet a Heves megyei Ludas közelében feltárt kelta temető leletanyagát ismerteti.
"Feltártunk egy másik kelta temetőt, ugyancsak Kelet-Magyarországon, Sajópetriben, Miskolc közelében. Befejeződött a leletek restaurálása, s hamarosan nekiláthatunk az előkerült anyag részletes elemzésének. Bőven van munka" - fogalmazott az akadémikus. Szabó Miklós az ásatások kapcsán elmondta, hogy Sajópetriben korábban feltárták a kelta települést, most pedig a hozzá tartozó temető "feldolgozását" kezdték el, ez lesz a következő években az egyik fő feladat.
"A két lelőhelynek sok közös vonása van. Mindkettőt i.e. 300 körül hozták létre és az i.e. 2. század közepéig lakták. Ez az az időszak, amikor a kelták elfoglalják Északkelet-Magyarországot, megtelepednek ott" - magyarázta Szabó Miklós. A falusias települések az i.e. 2. század közepén szűntek meg, amikor a kelták a hegyek között létrehozott erődített településekbe (oppidumokba) költöztek át.
Közös vonás, hogy a ludasi és a sajópetri település egyazon a történeti szituációban jött létre és szűnt meg. Ami a különbségeket illeti, a Sajópetri környékén megtelepedett kelták békésen keveredtek a helyi őslakossággal. "A leletanyagban e keveredés tárgyi bizonyítékai nagyon erőteljesen jelen vannak. Ludason viszont ez nincs meg, vagyis regionális különbségek mutathatók ki a nem is olyan nagy távolságban lévő kelta lelőhelyek között. Sajópetri ebből a szempontból egy nagyon érdekes bizonyítéka a kulturális együttélésnek, keveredésnek, ami a kelták megjelenése után következett be" - fogalmazott Szabó Miklós.
Az akadémikus kitért franciaországi ásatásaira is, ahol vezetésével a magyar expedíció évek óta részt vesz a Mont Beuvray-n lévő gall oppidum, Bibracte feltárásában. "A leletek monografikus feldolgozását is elkezdtük, a nyár folyamán elsősorban ezen dolgozunk majd kinn, a helyszínen" - tette hozzá.
Szabó Miklós 1940. július 3-án született Szombathelyen, 1963-ban az ELTE régészet-latin szakán szerzett diplomát. 1963-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1966-tól a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, 1985 és 1987 között főigazgató-helyettes volt. 1973-tól az ELTE ókori régészeti tanszékének oktatója, 1987-től főállású, 1983-tól docens, 1989-től egyetemi tanár, az ókori régészeti tanszék vezetője. 1991-től az ELTE általános rektor-helyettese, 1993-tól 1999-ig rektora volt. 1994 és 2005 között a Régészeti Intézet igazgatójaként dolgozott.
A klasszika archeológia és a keltológia nemzetközi hírű kutatója. 1970 és 1978 között részt vett az athéni Francia Régészeti Intézet görögországi kutatásaiban, 1978-tól franciaországi ásatások résztvevője, 1988-tól a bibracte-i magyar ásatási expedíció vezetője. 1989-től 1991-ig ő volt a velencei A kelták című kiállítás igazgatója. 1980-tól több francia egyetemen vendégprofesszorként tanított, több külföldi tudományos intézet és akadémia tagja. 1998 és 2001 között a franciaországi magyar kulturális évad előkészítő bizottságának elnöke, majd miniszteri biztosa volt. 1980-tól a történettudomány kandidátusa, 1987 óta doktora, 1995-től az MTA levelező, 2001-től rendes tagja.
Több tudományos kitüntetés mellett 2001-ben a Francia Becsületrend parancsnoki fokozatával, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap