Ingatag asszonnyal győzött Verdi

Verdi 1850 márciusában a velencei operaház felkérésére látott munkához, alapanyagnak Victor Hugo A király mulat című drámáját választotta. A színmű 1832-es párizsi bemutatója hatalmas botrányt kavart, s "a jó erkölcsök megsértése" miatt rögvest be is tiltották, könyv alakban azonban megjelenhetett. Hugo drámájának két fő alakja I. Ferenc francia király és udvari mulattatója, egyben szeretőjének apja, a púpos Triboulet. A kicsapongó reneszánsz uralkodó és udvara azonban csak modellként, történelmi háttérként szolgált a társadalompolitikai mondanivalónak és erkölcsbírálatnak - a betiltás valódi oka a túlzott hasonlatosság volt I. Ferenc és a francia trónon ülő Lajos Fülöp között.

A kényes téma feldolgozásához Verdi a szövegkönyvet jegyző Francesco Maria Piave társaságában fogott, az opera eredeti címe Az átok volt. A darab azonban fennakadt az osztrák cenzúra hálóján (Velence akkor a Habsburgok fennhatósága alá tartozott), a cenzorok kifogásolták az "obszcén és triviális téma" frivol ábrázolását, továbbá hogy a szerzők egy uralkodó kicsapongó életét állították a középpontba. A darabot ezért át kellett dolgozni: hosszas alkudozás után megváltoztatták a szereplők nevét, így lett a címszereplőből Rigoletto. Helyszínnek a már nem létező mantuai hercegséget választották, a főhős a már kihalt Gonzaga család tagja lett, s húztak a librettóból is: a csábító herceg nem léphetett be Gilda hálószobájába.

A hatóságok így már áldásukat adták az immár Rigoletto címet viselő operára, s 1851 februárjában megkezdődhettek a próbák. Az elővigyázatos Verdi a legnagyobb "slágert", az Az asszony ingatag című áriát csak az utolsó pillanatban adta oda az énekesnek, megtiltva, hogy nyilvánosan akár csak fütyülje azt. A zeneszerző ugyanis attól tartott - jogosan -, hogy a fülbemászó dallamot hamar megjegyeznék az emberek, s a bemutatón akár plágiummal is vádolhatnák őt.

Az 1851. március 11-én a velencei Fenice Színházban megtartott ősbemutató hatalmas sikert aratott, a Herceg említett dalánál a közönség tombolva követelte a ráadást. Az operáért egyaránt rajongott Victor Hugo és a pályatárs Rossini, Verdi a legkeresettebb komponisták közé emelkedett. A Rigoletto második alkotói korszakának első remekműve, amelyben zenei stílusa is megváltozott, egy kritika szerint a darab "szinte teljesen áriák nélkül és finálé nélkül, duettek végtelen soraként fogalmazódott". Magyarországon 1852. december 18-án játszották először a Nemzeti Színházban.

Tavaly szeptemberben a Toscát és a Traviatát követően a Rigoletto volt a harmadik opera, amelyet a BBC brit közszolgálati televízió két estés élő közvetítés során eredeti helyszínről, valós időben sugározott. Az előadás további érdekessége, hogy a Verdi által baritonra írt címszerepet a spanyol tenor, Plácido Domingo énekelte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái