Klasszikus és romantikus hangszercsodák Mandel Róbert új könyvében
2010. november 28. 12:23 MTI
Több ezer olyan hangszertalálmányt alkottak meg és jegyeztek be a XIX. században az 1920-as évekig, amelyek többségéről még a zenetudósoknak sincs fogalmuk, ezek javarészét mutatja be Mandel Róbert zenész és restaurátor új könyve.
Korábban
Mandel Róbertnek ez a harmadik könyve e témában, az Elektrofon hangszerek és a Magyar népi hangszerek után a Klasszikus és romantikus hangszercsodák is a Kossuth Kiadónál lát napvilágot.
Mandel Róbert elmondta az MTI-nek, hogy hétfőn délután a Régi Zeneakadémián mutatják be a kiadványt. A zenész-restaurátor tarsolyában van még ötlet következő könyvre is, de egy ilyen, licencdíjakkal járó költséges albumra ritkán jut pénzt, saját forrásait és kapcsolatait is be kellett vetnie most megjelenő köteténél.
"Végigjártam egy csomó szabadalmi hivatalt, főként németeket és amerikaiakat, ugyanis egy feltalálói leírásnál semmi sem adhat pontosabb tájékoztatást a hangszer működéséről. Megfordultam múzeumban, ahol a kurátor sem tudta, hogy valamelyik tárgyuk hogyan szólaltatható meg, én lephettem meg az információval" - jegyezte meg. Példaként említett egy zongorát, amelyben a hangot nem a húrt ütő kalapács hanem, az oda fúvott levegő adja.
Abszurd ötletek és álmok valósultak meg, amelyek valószínűleg a zenészek konzervativizmusa és rövidlátása miatt nem terjedek el.
"Akadtak kivételek, Liszt Ferenc például az egyik leglelkesebb támogatója volt az újdonságoknak. Paul von Jankó magyar arisztokrata származású fizikus 12 oktávos klaviatúráját 3 sorban egymás fölött helyezte el. Ezen könnyebben lehetett egymáshoz közeli akkordokat megszólaltatni, szinte mozdulatlanul lehetett így játszani. Liszt megtanult játszani ezen a billentyűzeten és azt mondta, hogy ez a jövő hangszere. Nem lett. Vagy a konkáv klaviatúra, ami annyit jelent, hogy a billentyűzet egy félköríven van és a centrumában ül a muzsikus. A Bösendorfer erre egy külön gyári részleget hozott létre, de fölöslegesen, a konkáv zongora nem lett kelendő" - sorolta a példákat Mandel Róbert.
Szerinte a hangszerhistória arra is rámutat, hogy napjaink - bármilyen tárgyú - találmányaira érdemes jobban figyelni. Arra a kérdésre, hogy hiányát érzi-e a egy olyan budapesti hangszermúzeumnak, mint amilyenek Párizsban, Bécsben, Brüsszelben és Berlinben nagy idegenforgalmi vonzerőt jelentek, azt válaszolta: kiállítóhely még akadna, a baj az, hogy fantasztikus hangszerkincsek vannak Magyarországon méltatlan körülmények között. Restaurálásuk lehetséges lenne, ha az ország fordítana ezeknek az értékeknek a megőrzésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap