Felföldi mezővárosok a szentendrei skanzenben
2010. október 20. 18:10 MTI
Az egykor bortermelésre "szakosodott" felföldi mezővárosok kultúráját mutatja be egyebek mellett kocsma- és céhtörténeti bemutatóval a szentendrei skanzen legújabb időszaki kiállítása.
Korábban
Az április végéig látható Város és falu határán című kiállítás ezen felül hanganyagokkal és archív felvételekkel egészíti ki a felföldi mezőváros tájegység állandó kiállításait - mondta el Kemecsi Lajos, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos igazgatója.
Beszámolt arról, hogy a Skanzen Galériában fotók elevenítik fel a felföldi mezővárosok életét egykor és ma; a Magtárban a piacok hangulatát idézik meg, valamint hagyományos viseleti darabok is láthatók, amelyek a budapesti Néprajzi Múzeumból érkeztek kölcsönbe. A tájegységben található mádi borozó pincéje ad otthont a kocsmatörténeti kiállításnak, a gyöngyösi iparosházban pedig az egri Dobó István Vármúzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum tárgyait állították ki a céhtörténeti bemutató keretében. A gyöngyösi polgárházban a város Szent Kereszt Társulatának működésével és az egykori gyöngyösi színházi élettel ismerkedhetnek meg a látogatók.
Kemecsi Lajos a tárlat történelmi hátteréről kifejtette: a mezővárosok annak idején közvetítő szerepet töltöttek be a paraszti, valamint a nemesi és a polgári életmód és műveltség között. A felföldi mezővárosok esetében a szőlő- és a borkultúra vált városképző tényezővé, a szántóföldi gazdálkodás és az állattartás helyett a céhes iparos forma, a bortermelés és a kereskedés került középpontba, melyben jelentős szerepet játszott az ott élő zsidóság.
"A mádi kereskedőházban a kocsmatörténet mellett a vidéki zsidóság történetével és az asszimiláció kérdéskörével is foglalkozunk, és erre az alkalomra készült el az a kiadvány, amely a kóser konyhát mutatja be és természetesen receptek is találhatók benne" - mondta el a néprajzi múzeum munkatársa.
Az egykor jelentős kereskedelmi és kultúraközvetítő szerepet játszó felföldi mezővárosok - mint például Gyöngyös, Mád, Tállya, Erdőbénye, Tokaj, Hejce - közül egyesek modern várossá tudtak válni, mások azonban visszafalusiasodtak - jegyezte meg a szakember.
A szentendrei skanzen új kiállítását a Felemelő század országos programévad keretében rendezik meg, a tárlatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap