Törvénnyel ítélnék el a francia gyarmatosítást Algériában

A Le Monde című napilap szerint Bernard Kouchner eredetileg januárban látogatott volna az észak-afrikai országba, de azt közös megegyezéssel elhalasztották, mert "megvolt annak a kockázata, hogy csak a két ország közötti nézeteltérések hosszú felsorolására szolgált volna". A francia külügyminisztérium újabb javaslatára Kouchner márciusi útjáról még nem érkezett válasz Algírból.

A virágzó gazdasági kapcsolatokkal ellentétben az elmérgesedett politikai viszonyra utal, hogy a két ország miniszterei között a minimálisra csökkentek a személyes találkozók, Abdelaziz Bouteflika algériai elnök tavalyi párizsi látogatása pedig egyszerűen elmaradt. Az államfő két éve nem találkozott a francia kormány egyetlen képviselőjével sem - emlékezetett a Le Monde.

A francia parlament heves közéleti vitától kísérve öt évvel ezelőtt törvényt fogadott el a francia gyarmatosítás pozitív szerepéről: 2005. február 23-án az ellenzék által is megszavazott törvény a gyarmatosításról kimondta: "az oktatási programok elismerik a tengerentúli francia jelenlét pozitív szerepét, nevezetesen Észak-Afrikában". A kitételt egy évvel később Jacques Chirac akkori államfő kérésére az Alkotmánytanács törölte a törvény szövegéből.

A visszavont cikkelyre adott válasznak tűnik Moussa Abdinak, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) egyik képviselőjének az algériai parlamentnek a közelmúltban benyújtott törvénytervezete, amely bűntettnek nyilvánítaná Algéria 1830-tól 1962-ig tartott francia gyarmatosítását. A különböző pártokból 125 képviselő által támogatott javaslat alapján Algéria különbíróságokat állítana fel a "gyarmatosítási bűntettek felelőseinek" elítélésére és azok ellen eljárásokat is indítana a nemzetközi bíróságokon.

A kezdeményezést több francia kormánytag élesen elítélte. Eric Besson bevándorlási és nemzeti identitási miniszter sajnálatosnak, míg Hubert Falco veteránügyi államtitkár "rendkívül nyugtalanítónak, érthetetlennek és gyalázatosnak" nevezte a javaslatot. Besson elismerte, hogy "érzékeny kérdésről van szó, amely után még mindig maradtak sebek". Véleménye szerint nem szabad elfelejteni a gyarmatosítást, de túl kell lépni a kérdésen.

Nicolas Sarkozy 2007 decemberében tett algériai látogatásán egyértelműen elítélte a gyarmatosító rendszert, azt hangsúlyozva, hogy az természetéből fakadóan igazságtalan volt, de elutasította a "bűnbánat" gondolatát. Algériában a végrehajtó hatalom részéről még nem született nyilvános állásfoglalás a javaslattal kapcsolatban, és egyelőre az sem biztos, hogy a parlament azt napirendre tűzi - hívta fel a figyelmet Kouchner a francia nemzetgyűlés előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?