A szobrok hétvégéje

A magyar szabadságharc költőjének bronz mellszobrát, Kutas László Magyarországon készült alkotását Kijev belvárosában, a Vorovszkij utcában lévő parkban állították fel. A budapesti polgármesteri hivatal megrendelésére öntött szobrot és kő talapzatát Ukrajna budapesti nagykövetségének a közreműködésével még februárban az ukrán fővárosba szállították és átadták a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE).

Vass Tibor, az MKE elnöke arról tájékoztatott, hogy Petőfi Sándor kijevi szobrának a felavatása részét képezi az idei Ukrajnai Magyar Napoknak és az MKE fennállása 20. évfordulójának szentelt rendezvénysorozatnak.

A kijevi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Szerhij Rudik polgármester-helyettes a Petőfi-emlékművet avató beszédében hangsúlyozta: Petőfi Sándor, a költő és szabadsághős a magyarok számára olyan sokat jelent, mint Tarasz Sevcsenko nemzeti költő az ukránságnak. A magyar költő emlékének kijevi megörökítése az ukrán és a magyar főváros közös ügye, a két testvérváros közötti szoros együttműködés újabb bizonyítéka – tette hozzá. Petőfi szobrának felállítását Kijev vezetése a budapesti Sevcsenko-emlékmű 2007. július 11-i felavatása viszonzásának szánta.

Ezzel párhuzamosan ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között.

A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal. A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

A hétvégén az is kiderült, hogy IV. Béla királynak és Radnóti Miklósnak is szobrot állítanak Szegeden, az uralkodó bronz lovas szobrát 2010. május 21-én, a költőt ábrázoló alkotást pedig szeptember 1-jén avatják fel a tervek szerint.

A IV. Béla királyról, Szeged városalapítójáról mintázott egész alakos lovas szobor tervezésére és kivitelezésére országos nyilvános, egyfordulós pályázatot írt ki az önkormányzat. A pályázatra összesen tizenöt alkotás érkezett, melyek közül hármat - Engler András, Bíró Lajos, valamint a Tóth Béla-Tóth Dávid szerzőpáros tervét - választotta ki a bíráló bizottság. A szegedi közgyűlés ülésén bemutatott makettek közül a képviselők - a szakmai zsűrivel egyetértésben - Tóth Béla és Tóth Dávid művét tartották a legjobbnak. A művészek egy várbástyát formázó posztamensen, lován ülve, kezében egy kettős keresztet tartva ábrázolták a királyt.

A bronzból készülő másfélszeres életnagyságú szobrot IV. Béla királlyá koronázásának és trónra kerülésének 775. évfordulójára emlékezve 2010-ben avatják föl, május 21-én, Szeged napján. Az alkotás a Széchenyi téren áll majd, azon a helyen ahol 1912 és 1930 között ifj. Vastagh György II. Rákóczi Ferencet ábrázoló - jelenleg a püspöki palota előtt látható - lovas szobra állt.

Radnóti Miklós egészalakos szobrának felállítását a költő nevét viselő gimnázium igazgatója kezdeményezte. Radnóti Miklós - aki egyetemi tanulmányai idején lakott Szegeden - nevét utca, intézmény őrzi, emléktáblája látható egykori lakóhelyein és egy szerény domborműves tábla a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban. Az elképzelés szerint a kétalakos szoborkompozíciót - amely a fiatal költőt és kedvesét, Fannit örökíti meg - a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium előtti téren helyezik el, s 2010. szeptember 1-jén, a városi tanévnyitón avatják föl.

A szoborcsoport tervezésére és kivitelezésére országos pályázatot ír ki az önkormányzat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek