Elhunyt Claude Lévi-Strauss világhírű francia antropológus
2009. november 4. 08:15 MTI
Életének 101. évében elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus - tudatta tegnap a párizsi Plon kiadó.
Korábban
A strukturalista mozgalom fő teoretikusa 1908-ban Brüsszelben született elzászi francia zsidó szülők gyermekeként. Leghíresebb könyvét, az 1955-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Szomorú trópusokat a 20. század egyik legjelentősebb műveként tartják számon. A nagy presztízsű párizsi College de France kutató tanáraként (1959-1982) Claude Lévi-Strauss volt az első antropológus, akit tagjai közé választott 1973-ban a Francia Akadémia. A tudós 2008. november 28-án ünnepelte 100. születésnapját.
A kiadó közlése szerint a 20. század egyik legjelentősebb gondolkodója, a modern antropológia megalkotója vasárnapra virradó éjjel hunyt el. A filozófus végzettségű Lévi-Strauss, akit sokan az ökológia előfutárának is tekintenek, a mitológiák kutatásával egész életében a primitív népek ősi civilizációinak rehabilitálásán munkálkodott, és a filozófia és a tudomány határán mozgó műveivel a kortárs nyugati társadalom működésére is reflektált - fogalmazott életrajzírója, Denis Bertholet.
A párizsi Sorbonne egyetemen először jogot tanult, majd filozófia szakon végzett 1931-ben. Egy egyetemi küldöttség tagjaként jutott el Brazíliába, ahol 1935 és 1939 között szociológiát tanított a Sao Pauló-i egyetemen, s közben etnográfiai terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok körében. Ekkor találkozott először az úgynevezett primitív törzsekkel. Az itt szerzett élményeit dolgozta fel a nyugati gondolkodást alapvetően megváltoztató Szomorú trópusok című lírai könyvében, amely a világhírt hozta meg számára.
Brazíliából hazatérve kétéves párizsi tartózkodás után 1941-ben New Yorkba emigrált, ahol megalapozta antropológiai elméletét és módszertanát, s Roman Jakobsonnal való találkozásból fakadt elmélyült érdeklődése a strukturális nyelvészet iránt. New Yorkból 1949-ben tért haza Franciaországba, s még ugyanabban az évben megjelent A rokonság elemi struktúrái című doktori értekezése, majd A nambikuara indiánok családi és társadalmi élete című műve.
Számos, jelentős visszhangot kiváltó könyvet ír az antropológiai kutatások strukturalista módszertanáról, mint A rokonság elemi struktúrái, a Strukturális antropológia, A vad gondolkodás vagy a Mitologikák. Félénkségéről, operaimádatáról és a japán civilizáció iránti szenvedélyéről híres iskolateremtő személyiség volt, aki nagy népszerűségnek örvendett tanítványai körében, de az utóbbi években visszavonultan élt Párizsban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.