Mégsem közeleg a kultúrák harca

2009. szeptember 16. 13:55 MTI

Nem igazolódott be az a borúlátó jövendölés, mely szerint közeledik az egész világra kiterjedő, úgynevezett kultúrák háborúja - állapítja meg a Bertelsmann Alapítvány és a Heidelbergi Egyetem Politikatudományi Intézetének kedden bemutatott tanulmánya.

Korábban

Bár az elmúlt huszonöt évben ugrásszerűen megnövekedett a kulturális konfliktusok száma, fő kiváltó okuk mégsem csak az ellentétes értékekben, a nyelv és a vallás kulturális széttagolódásában vagy az eltérő történelmi tapasztalatokban keresendő.

A tanulmány szerint ötből négy konfliktus esetében kizárólag egy országon vagy államon belüli jelenségről van szó. Ezek hátterében az adott ország nyelvi és vallási széttagozódása áll. További kiváltó tényező lehet például a 15-24 év közötti fiatal férfiak nagy társadalmi aránya, az aluliskolázottság, a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek nagysága és a gazdasági fejlődés csökkenése, valamint a demokratizálódás hiánya.

A tanulmányban Aurel Croissant és Uwe Wagschal a CONIS-t, azaz a Heidelbergi Egyetem adatbankját értékelte ki, amely az 1945 óta világszerte történt konfliktusokat fogja össze. Eszerint a kulturális konfliktusok száma a nyolcvanas évek óta meghaladja a nem kulturális eredetű konfliktusok számát. A Szovjetunió és a hidegháború óta többnyire a belföldi, vallási és etnikai-történelmi alapú konfliktusok száma növekedett elsősorban az egykori Jugoszláviában, a Kaukázus déli részén illetve Srí Lankán. Ezek a konfliktusok különösen erőszakosak és általában nagyon intenzívek - olvasható a tanulmányban.

Samuel Huntington amerikai politológus (1927-2008) a kilencvenes évek elején világszinten a kultúrák összeütközésére figyelmeztetett. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében a legnagyobb problémaként és konfliktusforrásként a muzulmánok és nem muzulmánok közötti ellentétet jelölte meg.