Könyvek a strandlepedő mellé

Egy angol mesterdetektív a tudományos fantasztikum világában

A Holmes-történetek kiagyalója, Arthur Conan Doyle mintegy ötven kisebb novellát és egy regényt írt hőséről. Holmest ugyan a történetekben gyakran megkísértette a természetfölötti, ám Doyle – annak ellenére, hogy teljes szívvel hitt a spiritizmus korabeli formáiban – mindig távol tartotta hősét az irracionálistól, s eseteit rendre borotvaéles racionalitással oldatta meg a nyomozóval. A ködös, viktoriánus Anglia és az egész sherlocki univerzum azonban oly tökéletes hátteret nyújt a science-fiction íróknak, hogy Doyle óta számtalan írás jelent meg, mely a hiperracionális detektívet fantasztikus, vagy legalábbis annak tűnő történetek főszereplőjévé teszi. Az egyik legismertebb ilyen novelláskötet immár magyarul is olvasható.

A kötetet Watson doktor fikcionális bevezetője nyitja, de a maradék tizenhárom írásból is csak tíz valódi novella, hiszen a kötetet három, más stílusú, esszéisztikus írás zárja. A novellák fele sajnálatunkra inkább középszerű és kiszámítható, hiányzik belőlük az eredeti Conan Doyle-írások bája és szellemessége. Szokatlanságával kimagaslik azonban közülük Colin Bruce Halál az East Enden című novellája, amelyben a sherlocki hagyománytól eltérően végig Watsont követhetjük nyomon, s amelyben fény derül a doktor családjának sötét tikára is – mindemellett pedig vérbeli, vérfagyasztó viktoriánus horror. A másik remekbeszabott alkotás a kötet egyik szerkesztőjének, Daniel Stashowernek a műve, a Selden története, mely a Sátán kutyájából megismert fegyenc szomorú, szívszorító élettörténetét meséli el – anélkül, hogy a „konzultáns detektív” vagy hűséges doktora egyáltalán felbukkannának benne.

A kötet végi esszék közül Barbara Roden irodalomtörténeti igényű műve a legérdekesebb: kimerítő, lebilincselő olvasmány a 19. század végétől a 20. század közepéig virágzó ponyvastílus, az okkult detektívtörténetek kialakulásáról, irányairól, szerzőiről és alakjairól. Várakozásunkkal ellenétben az írónak és történésznek is kiváló Caleb Carr esszéje Holmes alakjának lélektani vonatkozásairól kissé összecsapott, modoros próbálkozás. A kötetet, egyenetlen színvonala ellenére is bátran ajánljuk nyári – avagy ködös őszi – olvasmánynak nemcsak a Sherlock Holmes mániákusoknak, hanem az igényes ponyva, horror, és a science-fiction kedvelőinek egyaránt.

Martin H Greenberg, Jon Lellenberg, Daniel Stashower (szerk.): Kísértetek a Baker Streeten. Sherlock Holmes tanítványai. Partvonal Könyvkiadó, 2006. 2990 Ft

1. Egy angol mesterdetektív a tudományos fantasztikum világában
2. A füstfaragás története
3. A török uralom végnapjai
4. Merülés a pesti éjszaka sötétjébe
5. Kádár lázadó gyermekei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején