2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kelta temetőt ástak a magyarok Verona mellett

2009. augusztus 3. 08:57 MTI

A gazdagok sírja köré temetkeztek a cenomanus törzs tagjai - mondta el Szabó Miklós akadémikus, egyetemi tanár, aki egy, az i.e. 2. - i.sz. 1. század között használt kelta temető feltárásának magyar régészeit irányította Verona közelében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézete a Bolognai Egyetem kezdeményezésére kapcsolódott be a vizsgálatokba; az idei a harmadik ásatási szezon volt.

"Az ókori forrásokból sokat lehet tudni a törzsről. A cenomanusok az i.e. 4. század elején, az úgynevezett történeti kelta vándorlás során érkeztek Észak-Itáliába. Központjuk Brixia, a mai Brescia lett" - magyarázta. Mint kifejtette, valószínűleg ez volt az utolsó év: úgy látszik, hogy megtalálták a temető határait, amelynek kiterjedéséről elég pontos adataik vannak. 2007-ben 52 sírt tártak fel a magyar régészek, 2008-ban 74-et, az idén 60-at. A magyarok dolgozzák fel annak a 75 sírnak a leletanyagát is, amelyek a területen egy üzemépítés kapcsán végzett leletmentő feltárás során került elő.

"Egy 260 síros temetőről van szó. Ezen a területen ez messze a legnagyobb temető a sírszámot tekintve. Nagyon sok a gazdag sír. Fantasztikus gazdagságú sírok kerültek elő, vagyis itt a cenomanus törzsnek egy központi jelentőségű csoportja élhetett" - vélekedett az akadémikus. Nagyjából látják a temető szerkezetét, amely nem lineárisan, például délről északra fejlődött, hanem sírcsoportok alakultak ki, amelyek közepén egy gazdag temetkezés van. "Úgy látszik, hogy együtt temetkeztek a családok és a hozzájuk tartozó kliensek, amelyek függő viszonyban voltak a tehetősektől" - magyarázta Szabó Miklós.

Tavalyelőtt egy olyan sírcsoport került elő, ahol öt igen gazdag temetkezés volt együtt. Szabó Miklós szerint egy központi jelentőségű klán temetkezhetett itt, elképzelhető, hogy vezető szerepet játszhattak a csoporton belül. A temető másik érdekessége, hogy feltűnően sok a gyermeksír. Most azt vizsgálják, hogy nem volt-e valamilyen járvány, amellyel a magas gyermekhalandóság magyarázható.

Az előző két ásatási szezonban, a temető központi részén olyan sírokat tártak fel, amelyekben esetenként akár egy tucatnyi római bronzedény is volt. Az idén viszont olyan sírokat találtak, amelyeket a jelek szerint még az ókorban kifosztottak, a visszatöltött földben ugyanis nem volt újkori anyag. A leletanyag alapján világosan nyomon lehet követni, hogy mi érdekelte az ókori sírrablókat: elvitték a római bronzedényeket, viszont a kerámia, amely általában a helyi műhelyekben készült, nem igazán érdekelte a fosztogatókat.

Az ásatások során akadt olyan sír, amelyben akár 80 kerámia is volt. Szabó Miklós szerint ez óriási mennyiség, különösen annak fényében, hogy Közép-Európában legfeljebb 15-16 kerámia kerül elő a temetkezésekből. "Történetileg érdekes, hogy nagyon sok a fegyveres férfi, ezeknek tipikus kelta fegyverzete van. I.e. 180 táján, amikor Észak-Itáliában a rómaiak legyőzik a különböző kelta törzseket, lefegyverzik, illetve elűzik őket. Közülük korábban a cenomanusok voltak leginkább jóban a rómaiakkal, Titus Líviustól tudjuk, hogy ők visszakapják a szenátustól a fegyvereiket. Ez tökéletesen igazolható ebben a temetőben, ahol a legkorábbi sírok a i.e. 130-140 körül keltezhetők. Ezekben ott vannak a fegyverek, a cenomanusok valóban visszakapták a fegyvereiket. Teljes fegyverzettel pajzzsal, hajítódárdával, karddal temették el őket" - ismertette a professzor.

A temető sajátosságait ismertetve elmondta, hogy nagyon sok a hamvasztásos sír, amelyek leletanyaga alapján első látásra nehéz megmondani, hogy milyen nemű volt az elhunyt: a szegényebb rétegek nem viseltek fegyvert, ugyanakkor a férfiak is hordhattak karperecet. Ám vannak olyan módszerek, amelyek segítségével a hamvasztásos temetkezésekben is egy bizonyos lehetőség van a nem meghatározására. Jelenleg a régészek azt is vizsgálják, hogy a sírokban talált kerámiák esetleg nem-e tükröznek "valamiféle nemi elkülönülést". "Azt vizsgáljuk, hogy a gazdag leletanyag - az étkészletek, ivókészletek alapján milyen következtetések vonhatók le, hogy az ivókészletek, vagyis borfogyasztás elsősorban férfiakra jellemző-e" - tette hozzá Szabó Miklós.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár